|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Felgyorsult tavaszi munkák - Megdrágult öntözés (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. március 23. péntek - Szántanak és vetnek országszerte
a gazdaságokban. Ha az idő engedi így lesz ez a hét végén is, hiszen
a mag elvetése a falusiak számára ezen a tavaszon is minden
körülmények között a legfontosabb tennivaló.
Mivel az időjárás a mezőgazdasági munkák végzéséhez az elmúlt hetekben kedvező volt - korán kitavaszodott -, ezt kihasználva a gazdák 14-15 napos előnyre tettek szert. Mint Mezei János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának helyettes vezetője az MTI munkatársának pénteken elmondta: a tavaszi növények vetésére előkészített 2,7 millió hektár szántó jelentős részén már földbe került a mag. Az országos kép azt mutatja, hogy míg tavaly ilyenkor a zöldborsónak, a tavaszi árpának és a zabnak csupán a felét vetették el az üzemek, addig az idén már a 65-75 százalékával végezte.
A szakminisztérium gyorsösszesítése szerint az üzemek a tavalyival azonos területen vetik el a legtöbb növényt. Kukoricát 1,10-1,15 millió hektáron, silókukoricát 250-260 ezer hektáron vetnek. A cukorrépamagot 5-6 százalékkal nagyobb területen készülnek földbe juttatni mint tavaly, viszont 4-5 százalékkal kevesebb burgonyát ültetnek, és valószínűleg ugyanennyivel csökkentik a napraforgó vetésterületét, és 10-15 százalékkal a szójáét. A kukorica és a napraforgó vetése még hátravan, a vetési szándékok térségenként, megyénként alaposan eltérnek egymástól.
Nagy gondja a mezőgazdaságnak a csapadékhiány. Ha esett is némi eső az elmúlt hetekben, az alig volt több az úgynevezett csapadéknyomnál. Mivel télen sem hullott a megszokott mennyiségű hó; a 30 éves átlaghoz viszonyítva, országos átlagban, 105-110 milliméter csapadék hiányzik a földekből, s az északi országrészben ennek a hiánynak a másfélszerese sem ritkaság. A talajok felső félméteres rétegének úgynevezett relatív nedvességtartalma a szükséges 85-90 százalékkal szemben, tájegységenként eltérően, mindössze 45-60 százalékos. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 10:38
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|