|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)
|
Zsohár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos
Szövetségének titkára azt kifogásolta, hogy a kormány nem keresi a
kapcsolatot az érdekképviseleti szervekkel. Nem tartotta
elfogadhatónak, hogy az eredeti tulajdonosok rendelkezzenek a
földjükkel, véleménye szerint ez anarchiához vezet. Volt olyan
képviselő, aki egyetértett a miniszter javaslatával, mondván: ez jó
kompromisszum, ugyanis nem idéz elő alapvető változást a jelenlegi
helyzetben, ugyanakkor lehetőséget is ad bizonyos mértékű
,,földmozgásra,,. Solymosi József (Tolna megye) úgy vélte, ez a
parlament ne foglalkozzon a földtörvénnyel, azt mindenképpen hagyják
a következő országgyűlésre.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt képviseletében kért
szót, s bejelentette, hogy a párt egyetért Vassné Nyéki Ilona
javaslatával, s támogatja is azt. Az FKgP szerint a jelenlegi
társadalmi helyzetben, a választások előtt semmiképpen sem lehet új
földtörvényt alkotni, az egyetlen jó megoldás tehát a
földforgalmazás felfüggesztése.
A vita végén Cselőtei László, a bizottság elnöke szavazásra
tette fel a kérdést. A bizottsági tagok közül 14-en támogatták a
miniszteri indítványt, Vassné Nyéki Ilona javaslata csak egy
támogató szavazatot kapott.
Ezt követően a bizottság önálló képviselői indítványokkal és
interpellációkkal foglalkozott. Márton János önálló indítványáról,
mely az állami vállalatok kezelésében lévő belterületi
földingatlanok tulajdonának rendezését szorgalmazta, a képviselők
úgy döntöttek, hogy ezt az önkormányzati törvénnyel és a
tulajdonreformmal egyidejűleg tűzik napirendre. Foglalkozott a
bizottság Kovács András (Heves m.) interpellációjával is, amely a
hazai termelésű cukorrépa jugoszláviai feldolgozásának problémáit
feszegette. A képviselők egyetértettek a pénzügyi tárca indokaival,
amelyet Nagy István pénzügyminiszter-helyettes adott elő, s nem
támogatták interpelláló társukat. Biacs Péter (Budapest) a
gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról
szóló törvény módosítását indítványozta, ehhez a bizottság teljes
egyetértését adta. Técsy László (Szabolcs-Szatmár-Bereg) és Eleki
János (Békés megye) közösen indítványozták, hogy módosítsák a
személyi jövedelemadó egyik pontját, amely hátrányosan érinti a
nyugdíjasokat. A testület végül úgy foglalt állást, hogy csak a
fogalmazás pontatlan, így nem érdemi, hanem pusztán szövegezési
módosítást terjesztenek a parlament elé. (MTI)
1990. február 20., kedd 16:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|