|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (5. rész)
(OS)
|
![](../img/spacer.gif)
A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt mintegy 2 százalékkal csökkent. A növénytermelésen belül nőtt a gabonafélék és az ipari növények termelése és valamelyest a szálas- és tömegtakarmányoké. Gabonából 15 millió tonna termett, az előző évinél 2 százalékkal több. A terméstöbblet a hozamok - főként a kukorica és az árpa termésátlagának - emelkedéséből adódott. A gabonafélék vetésterülete összességében 35 ezer hektárral csökkent. A cukorrépa termés 17 százalékkal nőtt, a napraforgómag termés kismértékben csökkent. Csaknem valamennyi zöldségféle termésmennyisége elmaradt az előző évitől, kevesebb lett a gyümölcs, valamint a szőlő- és bortermés is. Az év folyamán az állatállomány számottevően csökkent. Az év végén 7,66 millió sertést, 1,6 millió szarvasmarhát tartottak a gazdaságok, 8, illetve 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vágóállattermelés 2 százalékkal csökkent, amiben a vágóbaromfi termelés 10 százalékos visszaesése volt a meghatározó.
A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye - árutonnakilométer alapján - 2,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. A szállítási igények mérséklődése elsősorban a belföldi szállításoknál jelentkezett, a nemzetközi szállításoknál kissé nőtt a teljesítmény. A távolsági személyszállításban az utaskilométer-teljesítmény 1 százalékkal emelkedett úgy, hogy a vasúti közlekedés igénybevétele nagyobb, a közúti közlekedésé kisebb lett. A helyi tömegközlekedés utaskilométer-teljesítménye 5 százalékkal csökkent.
A belföldi értékesítési árszínvonal az iparban 13,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül az alapanyagtermelő ágazatok 20,1 százalékkal értékesítették drágábban termékeiket, mint 1988-ban. A feldolgozó iparban 15,6 százalékos, az energetikai szektorban 4,6 százalékos árszínvonal-emelkedés következett be. Az iparban felhasznált anyagok árszínvonala a belföldi értékesítési árakhoz közelesően, 13 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban az árszínvonal mintegy 9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az átlagosnál valamivel nagyobb volt az áremelkedés a mélyépítőiparban. A mezőgazdasági termékek termelői-felvásárlási árai közel 20 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Ezen belül a növényi és kertészeti termékek ára 10 százalékkal, az élő állatoké 21 százalékkal, az állati termékeké 36 százalékkal nőtt. A jelentős áremelkedésben szerepe volt annak, hogy számottevően nőtt a termeléshez felhasznált anyagok ára, ugyanakkor bizonyos támogatások megszűntek. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 15:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|