|
|
 |
|
 |
Kelet-európai menekültek - Vranitzky
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. szeptember 27. szerda (MTI-tud) - A nyugatnak nem lehet érdeke a keletről való tömeges kivándorlás ösztönzése, inkább elő kell mozdítania, hogy Közép-Európa keleti felén javuljanak az életkörülmények, nem zárva le azonban határait keleti irányban - jelentette ki Franz Vranitzky osztrák kancellár. A kormányfő szerdán Bécsben előadást tartott egy szociálpolitikai tanácskozáson, s beszélt a menekültkérdésről is.
Rámutatott: kétségtelen, hogy azok, akik mostanában kelet és
délkelet felől Ausztriába jönnek, többnyire nem tekinthetők a
hagyományos értelemben vett politikai menekülteknek. Bár sokuknak
van politikai indítékuk is országuk elhagyására, másoknál a magasabb
bér és életszínvonal elérése a fő tényező. Problémájuk megoldására a
menekültjog és menekültgondozás eszközei nem elegendőek, más
módszerekhez kell folyamodni - mutatott rá Vranitzky. Hangoztatta
azt a véleményét, hogy Ausztriának bevándorlókat is fogadnia kell,
részben emberiességi okokból, részben saját népességének fejlődése
érdekében. Meg kell találni a lehetőségeket arra, hogy ha valaki
azért jön az országba, hogy itt nagyobb teljesítményt nyújthasson,
akkor gyorsan, bürokrácia nélkül és hosszú időre letelepedhessen.
Egy jövendő, a mainál erősebben integrált Európában, ahol nem
lesznek vagy csak a lehető legkisebb mértékben lesznek
országhatárok, nehezen képzelhető el, hogy a nyugat a reformra kész
kelettel csak az árú- és tőkeforgalmat liberalizálja, de az emberek
utazási szabadságát Nyugat-Európára korlátozza. Inkább az a
valószínű, hogy például Bécsbe nemcsak Burgenlandból vagy
Alsó-Ausztriából járnak majd ingázók dolgozni, hanem Krakkóból,
Pozsonyból vagy Sopronból is, amint ez az osztrák
,,árnyékkgazdaságban,, már ma is előfordul. A törvényes alapon
történő szabad mozgás csökkentheti majd a kivándorlási kedvet az
Ausztria közelében levő keleti országokban - mondta Franz Vranitzky.
+++
1989. szeptember 27., szerda 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|