|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
A másik két tárgyaló fél tudomásul vette Pozsgay Imre
bejelentését. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt még azzal indítványozta
kiegészíteni, hogy azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak a
tárgyalások témakörébe és további megbeszéléseket igényelnek, a
felek később tárgyalják meg.
Az elhangzottakat figyelembe véve az elnöklő Gál Zoltán
bejelentette, hogy azokat a kérdéseket veszik sorra, amelyek a
sarkalatos törvények - alkotmánymódosítás, választójogi törvény,
párttörvény - megvitatása során nyitva maradtak.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések közül először a
közösségi tulajdonra vonatkozó vita végére sikerült pontot tenni. A
Harmadik Oldal azt szerette volna elérni, hogy a módosított
alkotmányba kerüljön be a termelői önigazgatói tulajdonforma, s
ennek támogatása. Az EKA és a Harmadik Oldal közötti
tulajdonfilozófiai vitát követően a felek végülis elfogadták az EKA
kompromisszumos szövegindítványát. Ez pedig a következő: ,,Az állam
elismeri a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának
létrejöttét és működését.,,
Jelentős előrelépés történt az Alkotmánybíróság felállításának
kérdésében. Az EKA képviseletében Tölgyessy Péter a legutóbbi ülésen
felvetett MSZMP-indítványra reagálva kifejtette: az Ellenzéki
Kerekasztal el tudja fogadni az Alkotmánybíróság intézményének
felállítását, ha megállapodás születik az alkotmánymódosítás teljes
szövegében, illetőleg a felek megegyeznek az Alkotmánybíróság
intézményére vonatkozó törvénytervezet részleteiben is. Ugyanakkor
az EKA ragaszkodik ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit a
Parlament sem egyszerű, sem kétharmados szótöbbséggel ne
változtathassa meg. Szintén fontos kérdésnek tartja az EKA a
testület tagjainak megválasztását. Javaslata: az Alkotmánybíróság 15
fős legyen, s az alkotmánybírák megbizatása 9 évre szóljon.
Indítványozta továbbá, hogy öt alkotmánybírót a jelenlegi, ötöt az
új Országgyűlés válasszon meg, a további öt kijelölése pedig az új
Országgyűlés felállása után három évvel történjen. Lényeges
kérdésként vetették még fel, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ne a
Parlament válassza meg, hanem titkos szavazással maguk az
alkotmánybírók. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|