|
|
 |
|
 |
Az MSZMP munkahelyi léte
|
------------------------
München, 1989. augusztus 30. (SZER, Magyar híradó) - A hétfői
egyeztető tárgyaláson elhangzott bejelentés a munkahelyi
pártszervezetekről, szemmel láthatóan nagy vihart kavart. Vegyük
sorra az eseményeket, mi történt:
A hétfőn délután 5-től este 10-ig tartó háromoldalú egyeztető
tárgyaláson, amikor szóba került a pártok munkahelyi tevékenységének
kérdése, az MSZMP rövid tanácskozási szünetet kért. Ezután Pozsgay
Imre bejelentette: az MSZMP elfogadja az Ellenzéki Kerekasztal és a
harmadik oldal javaslatát, hogy pártszervezetek nem működhetnek a
munkahelyeken.
A munkahelyi pártszervezetek fokozatos megszüntetéséhez konkrét
javaslatok is elhangzottak, eszerint a bíróságokon a párttörvény
életbe lépésének napján, az államigazgatási helyeken idén év végéig,
egyéb munkahelyeken jövő év június 30-ikáig, a fegyveres
testületeknek pedig jövő év december 31-ikéig szüntetnék be az MSZMP
szervezetek működését.
Ez volt tehát hétfő este.
Kedden, azaz tegnap délután a budapesti pártbizottság
küldöttklubjában Nyers Rezső közölte: Pozsgay Imrének csak arra volt
felhatalmazása, hogy a bíróságok, ügyészségek és közhatalmi
szervezetek esetében fogadja el a másik két oldal javaslatát,
valamint arra, hogy a fegyveres testületek esetében is lehetségesnek
tartsa, de nem egy közeli időpontra a pártszervezetek kivonulását.
Viszont az üzemi-munkahelyi pártszervezetek ügyében az MSZMP
álláspontja az, hogy a pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati
struktúrába, de nem az, hogy vonuljanak ki a vállalatoktól.
Ebben a kérdésben tehát Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása
azt az álláspontot képviselni a politikai egyeztető tárgyalásokon,
amelyet képviselt. Ehhez Nyers Rezső azt is hozzátette: nem fogja
ajánlani a Központi Bizottságnak, hogy az MSZMP vonuljon ki a
munkahelyekről. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|