|
|
|
|
Egyeztető tárgyalások - Eöry-interjú
|
------------------------------------ München, 1989. augusztus 29. (SZER, Magyar híradó) - Amiben nem született megegyezés a tegnapi tárgyaláson, az az, hogy milyen szervezetek állíthatnak jelölteket a választásokon. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szerint: csak pártok. De a harmadik oldal társadalmi szervezetei is követelik maguknak a jelöltállítás jogát. Miért akarhat egy szakszervezet - pontosabban a hivatalos szakszervezet - képviselőjelöltet? Erről kérdeztem Eöry Csabát, a TDDSZ szóvivőjét. - Mi sem értjük igazán, hogy milyen logika alapján, és milyen célok érdekében akarnak képviselőt állítani a harmadik oldal társadalmi szervezetei. A mi álláspontunk, azt hiszem világos és egyértelmű: úgy gondoljuk, hogy a parlamentben politikai akaratokat kifejező politikai pártoknak kell megjelenniük, és a pártoknak viszont nem szabad a munkahelyeken szervezkedniük. Munkahelyeken szakszervezetekre van szükség, és egyéb elsősorban lokális, vagy a kifejezett politikai akaratképzéssel - és a legkülönfélébb egyesületeket, társadalmi szervezeteket lehet létrehozni. Én csak találgatni tudok. Tehát valószínűleg arról van szó, hogy ebben az elmúlt, egypártrendszerű, diktatórikus szerkezetben ezek az úgymond társadalmi szervezetek - a párt által kreált különféle fantomszervezetek - ezek lényegében személyi állományukban, bürokráciájukban, vagyonukban érzik, hogy fokozatosan kicsúszik a lábuk alól a talaj, befolyásukat elvesztik, feleslegessé válnak, és megpróbálják minden lehetséges módon - menteni ami menthető. Futnak a pénzük után. (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|