|
|
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (2. rész) (OS)
|
- a közakaratnak előzetes megkötöttségek nélküli, szabad választáson kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit köteleznek, s amelyekből semmilyen, az alkotmányosság követelményeinek megfelelő politikai szervezet nem zárható ki; - a válságból való kibontakozás, a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes módon történhet; egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületek felett; - a konstruktív politikai tárgyalások sikereinek fontos feltétele a nemzet, valamint egymás érdekeinek tudomásulvétele és tiszteletben tartása; továbbá a kölcsönös, előlegezett bizalom; - az együttműködés és a megállapodások alapjául csak a kölcsönösen elfogadható feltételek szolgálhatnak; - a megbeszélések résztvevőinek és a felek jogállásának meghatározásánál nem fogadható el politikai megfontoláson alapuló kizárás, a működőképesség követelményét ugyanakkor szem előtt kell tartani; - a tárgyalások célja olyan politikai jellegű megállapodások kialakítása, amelyekhez csatolhatók a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei, valamint a megszületésük határidejére vonatkozó állásfoglalások; a tanácskozás maga azonban nem gyakorol közvetlen közjogi funkciókat; - a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalű lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját; a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat; - a politikai megállapodásokat valamennyi tárgyalófél saját szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, továbbá a megállapodások érvényre juttatását minden rendelkezésére álló politikai eszközzel biztosítja. II. 1.) A politikai egyeztető tárgyalásokon három tárgyalófél vesz részt a politikai megállapodások kialakításában. a.) Az Ellenzéki Kerekasztal (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Keresztény Demokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő); b.) A Magyar Szocialista Munkáspárt; (folyt.köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|