|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja (15. rész)
|
Gyuricza László Südi Bertalannak válaszolva elmondotta: a
jelölőbizottság ülései nyilvánosak voltak, a testület együttes
vélemény alapján alakította ki álláspontját, tehát nem történt semmi
olyasmi, amely miatt bárkiben is kétség merülhetne fel a
jelölőbizottság munkájának tisztessége iránt.
Az Országgyűlés kétséget kizáró többséggel - két
ellenszavazattal, tartózkodás nélkül - elrendelte a szavazás
megtartását.
A titkos szavazás idejére a soros elnök az ülést
felfüggesztette.
A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője
-------------
ismertette a szavazás eredményét. Elmondta: a leadott szavazatok
száma 353 volt. Szűrös Mátyásra 318-an szavaztak, ellene pedig
27-en, s 8 érvénytelen szavazatot adtak le. Az ellenszavazatok a
következőképpen oszlottak meg: Király Zoltán 7, Pozsgay Imre 6,
Horváth Jenő 5, Südi Bertalan 3, Grósz Károly 2, Gajdócsi István,
Jakab Róbertné, Kiss István (Komárom m. 7. vk.) és Stadinger István
egy-egy szavazatot kapott.
Horváth Lajos megállapította, hogy az Országgyűlés 318 egyetértő
és 27 ellenszavazattal Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé
választotta meg. Köszöntötte az új házelnököt és eredményes munkát
kívánt neki.
Szűrös Mátyás rövid beszédben köszönte meg a képviselők
megtisztelő bizalmát. Elmondta: úgy érzi, ez a bizalom elsősorban
eddigi munkásságának szól, s kifejezésre juttatta, büszke arra, hogy
a törvényhozók így értékelik munkáját. Kérte, hogy a jövőben ebben a
felelősségteljes munkában hasonló szellemben és arányban támogassák.
Emlékeztetett arra, hogy a jelölés idején különös érzések kavarogtak
benne, mert az volt a véleménye: mindenkinek azon a területen kell
dolgoznia, amelyen a legtöbbet nyújthatja az országnak, a nemzetnek.
Végül is azért vállalta el a jelölést, mert reméli, hogy nem teljes
pályamódosítást kell végrehajtania. Úgy vélekedett: az országnak
ebben a helyzetében, a Magyar Országgyűlésnek ebben az állapotában
vállalnia kellett a jelölést. Kifejezte meggyőződését, hogy az
Országgyűlés szerepe az ország életének, külpolitikájának
alakításában növekedni fog.
(folyt.köv.)
1989. március 10., péntek 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|