|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (1. rész)
|
1989. január 10., kedd - A közéletet, belpolitikai életünk alakulását jelentősen befolyásoló törvénytervezetek tárgyalásával folytatta kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés megtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Bővült az ülésszak megnyitásakor bejegyzett interpellációk és kérdések száma is.
Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács
elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a
Minisztertanács elnöke, ott volt a Központi Ellenőrző Bizottság
elnöke, jelen voltak az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a
Központi Bizottság titkárai. A páholyokban foglalt helyet a
diplomáciai képviseletek több tagja.
A keddi munkanapot megnyitó Stadinger István Ház-elnök üdvözölte
a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament
munkájában miniszterként először résztvevő Derzsi Andrást. Ezután
bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot
nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett
képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az
átiratot, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 16. számú
országgyűlési képviselői választókörzetbe - a választási törvény
rendelkezése alapján - a megválasztott pótképviselőt javasolta. Tóth
István megbízólevelét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
megvizsgálta, a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és
megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt
feltételeknek megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az
Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és
Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 11:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|