|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (2. rész)
|
Többen kritikus hangnemben tették fel a kérdést: mire vár a TIB, miért nem kezdeményezője az ünnepi rendezvényeknek? Kijelentették: a TIB-nek nem csatlakoznia kell valakikhez, hanem az ügy élharcosaként fellépni. Volt, aki amellett foglalt állást, hogy október 23-a történelmi emléknappá nyilvánítása kevés, legyen piros betűs nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. Jó néhány hozzászóló egyetértett azzal, hogy - miként március 15-ét - október 23-át sem sajátíthatja ki egyetlen párt, csoportosulás, áramlat sem, nincs joga saját politikai céljai érdekében felhasználni. A TIB végül úgy határozott, hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban felhívást hoz nyilvánosságra. Az utolsó nagy téma a politikai okokból bebörtönzöttek, internáltak és más módon meghurcoltak politikai, erkölcsi, jogi és anyagi rehabilitációja volt, amely rendkívüli erőfeszítéseket igényel a TIB-től is. Ez derült ki a jogi és kegyeleti bizottság beszámolójából. Sokan fordulnak tanácsért, segítségért a bizottsághoz, amelynek szakértői ezenközben a jogalkotás folyamatába is intenzíven bekapcsolódtak. Az már világossá vált, hogy nem lesz elegendő az a törvény, amely megsemmisíti a politikai bűncselekmények miatt 1956. október 23-a után hozott bírói ítéleteket. Külön jogszabályra van szükség a kártalanításról az elítéltek, az internáltak és az előzetes letartóztatásban tartottak esetében. További jogszabálymódosításokat kezdeményez a TIB a nyugdíjak felülvizsgálatával kapcsolatban is. Szó volt azokról az utasításokról is, amelyeket a temetkezési intézet, illetve a temetői irodák kaptak a kivégzettek nyughelyéről adandó felvilágosítási kötelezettséggel, a kihantolással, az újratemetéssel kapcsolatban, illetve arról, hogy mely esetekben kell a költségeket a hozzátartozóknak megtéríteniök. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 21:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|