Rendszerváltás és az MTI

	Új kezdet jegyében zárult az informácios fórum (1.rész)
1989. május 11. csütörtök (MTI-Panoráma) - A helsinki folyamat történetében először született olyan átfogó javaslat, amely már fogantatásában megvalósítja önmagát - a tömbhatárokon túllépő össz-európai együttműködés gondolatát. A Londonban négy héten át tanácskozó információs fórumon beterjesztett javaslat érdemi tartalma szerint is nagyhorderejű. Nem kevesebbet irányoz elő, mint a nemzeteket elválasztó információ-barrikádok lebontását, beleértve a határokon átkelő újságírók útjába telepített ,,vízum-aknák,, hatástalanítását is. Nemcsak a kölcsönös értés és megértés útjában álló ,,papír-függönyök,, leszereléséről, eme leghatékonyabb információ-csapdák eltávolításáról van szó a javaslatban. Hanem építésről is. Olyan átfogó telematikai-audiovizuális rendszer kialakításáról, amely technikailag és politikailag egyaránt lehetővé teszi, hogy a ,,közös európai otthon,, minden szobájában hozzáférhetővé váljanak a nemzetközi hírcsatornákban áramló információk, írásban, hangban és képben egyaránt. Ez a javaslat nemcsak érdemi tartalma és szándéka szerint mutat túl önmagán, hanem szellemiségének meghatározó anyajegyeiben is. A helsinki folyamat történetében ez az első ,,vegyesházasságból,, született átfogó együttműködési javaslat, amely így eleve magában hordozza tényleges megvalósulásának lehetőségét is. Három országcsoporthoz tartozó hét beterjesztőjének névsora önmagáért beszél: az NSZK, Olaszország, Ausztria, Svájc, Lichtenstein, Lengyelország és Magyarország. Kettő közülük a NATO, kettő a Varsói Szerződés tagja, három pedig semleges. Még nem volt rá példa, hogy az európai biztonság és együttműködés minden szféráját érintő és átható tárgykörben már a javaslatok megfogalmazásának stádiumában teljes egyetértésre tudjanak jutni a történelmi megosztottságot kifejező államcsoportosulások elkötelezett tagjai. Mégpedig oly módon, hogy közös egyetértéssel különös nyomatékot adtak az európai összetartozás első számú jellemzőjének, kontinensünk nemzeti, kulturális sokszínűségének. (folyt.) 1989. május 11., csütörtök 15:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Új kezdet jegyében zárult az információs fórum (2.rész)
Javaslatukban kifejezésre juttatják, hogy a helsinki záródukumentum 35 aláíró országa a saját nemzeti kulturális örökségük megőzése és kiteljesítése alapján kíván osztozni mindannyiok közös kultúrkincsén. Eme óhajuknak adott rendkívüli hangsúlyt az a passzus, amely alapvető emberi jognak ismeri el a nemzeti kisebbségi lét meghatározó elemét, az anyanyelv használatát, az anyanyelvi tájékozódás és véleménynyilvánítás jogát. A különös házasság elsőszülöttje rendhagyó találkozón látott napvilágot. Nem csak azért, mert a bécsi utótalálkozón elfogadott határozat értelmében összehívott információs fórum az első volt a maga nemében. Hanem azért is, mert ,,civil,, részvevői nem igen tudtak mit kezdeni az egyensúlyozás művészetét tökélyre vivő helsinki folyamat diplomáciai játékszabályaival. Ezúttal ugyanis először hívták meg a 35 ország küldöttségeinek teljes jogú tagjaiként a tárgyalt téma legközvetlenebbül érintett szakembereit, az újságírókat és az informatika más művelőit. A kormányok magas rangú képviselői nem igen titkolták, hogy a tanácstermekbe ,,beszabadított,, újságírók és információ-szakemberek társasága kissé szokatlan számukra. Némi időbe telt, amíg a konszenzus-építés sziszifuszi munkájában megőszült diplomaták hozzászoktak a helsinki folyamat epikus lejtésű koreográfiájából minduntalan kitáncoló - a küldöttségeken belül is vitázó, küldöttség- és államcsoport-közi szinten egymással egyetértésre jutó - firkász-had cseppet sem diplomatikus magatartás- és mozgásformáihoz. Első elszörnyedésükből magukhoz térve azonban már szinte már élvezetesnek, de legalábbis felvillanyozónak találták a minden korábbinál szabadabb szellemű vitát. Olyannyira, hogy az első héten zárt ajtók mögött tartott ülések után a zárószakasz összegező plenáris üléseit már megnyitották a sajtónyilvánosság előtt is. Amiként azt az infromációs szakemberek tevékeny részvételével lezajlott szakosított munkabizottsági üléseken azonnal megtették. Az eleinte parttalanul csapongó vita - éppen a közös hullámhosszakra kapcsoló ,,magán-küldöttek,, személyes kapcsolatépítése útján - végül is konstruktív mederbe terelődött, és a legfontosabb kérdésekre összpontosult. (folyt.) 1989. május 11., csütörtök 15:34
Vissza »

	Új kezdet jegyében zárult az információs fórum (3.rész)
A kölcsönös megértésre törekvésnek csak egyik - bár alighanem a legfontosabb - példája volt a három országcsoporthoz tartozó hét nemzet közös javaslata, s ennek a magyar küldöttség az egyik társszerzője. A magyar küldöttség, amely már összetételében is tükrözte hazánk változó politikai-társadalmi színképét, katalitikus szerepet töltött be a londoni fórumon. Alighanem azért, mert a magyar tömegtájékoztatásban végbement változások példaértékűek. Lord Rees-Mogg, a vendéglátó Nagy-Britannia küldöttségének vezetője így fogalmazott: ,,Magyarország kimagasló példája az információ szabadsága felé tartó fejlődésnek egy olyan társadalomban, amelyben az információ hosszú évekig nem volt szabad,,. Szinte valamennyi nyugati felszólaló méltatta a glasznoszty és a demokratizálódás útján tett történelmi jelentőségű előrelépéseket, különösképpen három ország - a Szovjetunió, Lengyelország és Magyarország - esetében. A Szovjetuniót érték bírálatok is, ám az élesebb megjegyezéseket néhány más kelet-európai országnak címezték. Mindeki hangsúlyozta, hogy kerülni kívánja a régi konfrontációs megközlítésmód felelevenítését, de Romániát ez a szándék sem mentesítette a kritikai ösztűz alól. Románia küldöttsége a plenáris nyitás után hazautazott, s ezután csupán londoni nagykövetségének egy beoszotott diplomatája volt látható az ülésteremben, amint szorgosan jegyezget. Volt mit feljegyeznie. Összesen 61 javaslat került a záróülés elé. Ezek közül tucatnyi magán viseli a magyar küldöttség tagjainak szerzői vagy társszerzői kézjegyeit. A magyar küldöttek hozzájárulásai, jóllehet nem minden esetben tükröztek hivatalos álláspontot, a maguk egészében tökéletesen egybesetek az összeurópai érdekekkel. Ezért fogadták rokonszenvvel a magyar felszólalásokat és javaslatokat, amelyeket a résztvevők többsége elfogadhatóknak és támogatandónak talált. A javaslatok az 1992-ben összeülő helsinki utóértekezlet elé kerülnek, de csaknem általános volt az egyetértés abban, hogy nem kell addig várni. Sok minden máris megvalósítható az érdekelt országok két- és többoldalú együttműködésével is, a londoni információs fórumon megmutatkozott szellemben. Ez a fórum az első volt a bécsi és a helsinki utóértekezlet között összeülő 11 találkozó sorában. Úgy tűnik, hogy jó kezdet volt. Alighanem valami újnak a kezdete a helsinki folyamatban. +++ Köves Tibor (London), MTI-Panoráma 1989. május 11., csütörtök 15:35
Vissza »