Rendszerváltás és az MTI

	Thorvald Stoltenberg programja (1.rész) - külügyminiszteri tátgyalások
1989. április 25., kedd - Thorvald Stoltenberg, a Norvég Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartozkodó külügyminisztere kedden a reggeli órákban magyar közéleti személyiségeket fogadott szállásán, majd koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. A norvég diplomácia vezetője ezután vendéglátójával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszéléseken részt vett Leif Edwardsen, Norvégia magyarországi, illetve Kisfalvi János, hazánk oslói nagykövete. A megbeszélések után Komoróczki István, a Külügyminisztérium szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát a tárgyalósztal mellett elhangzottakról. Elmondta, hogy a külügyek irányítóinak találkozóján mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok alakulása került az érdeklődés homlokterébe. Mind Várkonyi Péter, mind Thorvald Stoltenberg úgy ítelte meg, hogy a két ország kapcsolatai problémamentesen fejlődnek; a politikai életben és a gazdaságban egyaránt létrejöttek az együttműködés keretei. Az elmúlt másfél évtizedben rendszeressé váltak a kontaktusokat megalapozó magas szintű látogatások. Thorvald Stoltenberg arról tájékoztatta vendéglátóját, hogy az elmúlt év felgyorsult változásai nyomán Norvégiában nagy érdeklődéssel követik a magyarországi eseményeket, szimpátiával figyelik hazánk gazdasági útkeresését. Ezzel kapcsolatban Stoltenberg külügyminiszter javasolta magyar partnerének, hogy neves közgazdászok, illetve politilógusok részvételével hozzanak létre norvég-magyar kerekasztalt a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek feltérképezésére. Ez az együttműködési forma egyébként nem ismeretlen a két ország kapcsolatrendszerében; jeles szakértők bevonásával huzamosabb ideje sikerrel tevékenykedik az úgynevezett leszerelési kerekasztal. Várkonyi Péter örömmel üdvözölte a gazdasági kerekasztal létrehozásának ötletét. Véleménye szerint a tanácskozásoknak ideális helyszíne lehetne Budapest. Várkonyi Péter részletesen tájékoztatta a norvég vendéget a magyar gazdaságpolitika új vonásairól. Mindenekelőtt a külföldi működőtőke magyarországi tevékenységének liberalizásálása, illetve a különféle tulajdonformák egyenjogúságának deklarálása keltette fel a vendégek figyelmét. A magyar diplomácia vezetője nagy jelentőségűnek nevezte azokat a tapasztalatokat, amelyekkel a skandináv államok rendelkeznek a társadalom életének megszervezésében. (folyt.köv.) 1989. április 25., kedd 15:00
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »