|
|
|
|
Európai Demokratikus Unió tanácskozása (1. rész)
|
1989. június 20., kedd - ,,Az a benyomásunk, hogy a magyar állami vezetés szabad és demokratikus országot akar teremteni,, - jelentette ki keddi budapesti sajtóértekezletén Bernhard Vogel, az Európai Demokratikus Unió (EDU) alelnöke. Az EDU az európai konzervatív, kereszténydemokrata és egyéb, ,,nem-kollektivista,, pártok ,,Internacionáléja,,. Legfontosabb bizottsága, az Európa-politika kérdéseivel foglalkozó testület a magyar fővárosban - most első ízben egy kelet-európai országban - tartja ülését. A résztvevők kedd délelőtt az Atrium Hyatt szállóban alapos, mélyreható eszmecserét folytattak Pozsgay Imre államminiszterrel és Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével.
Bernhard Vogel - aki egyébként a nyugatnémet Rajna-Pfalz tartomány volt kormányfője, a CDU Konrad Adenauer Alapítványának elnöke - elmondta: azért választották a bizottsági ülés helyszínéül Budapestet, mert emlékeztetni kívántak arra a tényre, hogy Magyarország is Európa szerves része. Az EDU egyébként már folytatott tárgyalásokat arról is, hogy októberben Moszkvában rendezzen tanácskozást. Néhány héttel ezelőtt EDU-küldöttség járt Varsóban. Vogel a sajtóértekezleten beszámolt arról, hogy a bizottság tagjai bírálták azoknak a - hírek szerint - tízezreknek a Bulgáriából történt kiűzését, akik a török kultúrkörhöz tartoznak. Az Európai Demokratikus Unió bizottsága ugyancsak felemelte szavát az ellen, hogy Romániában brutális módon beavatkoznak a kisebbségek vallási és kulturális létjogaiba. A testület rokonszenvét fejezte ki azok iránt, akik Kínában békés módon felléptek a demokratikus jogok bővítéséért. A Pozsgay Imrével és Szűrös Mátyással folytatott eszmecsere után az EDU alelnöke elmondta: a szabad és demokratikus Magyarország megteremtéséhez Nyugat-Európa támogatására is szükség van. Ennek azonban nem egyoldalú segélyezést, hanem az egyenjogúságon alapuló gazdasági együttműködést kell jelentenie. A gazdasági támogatás csak akkor hasznos, ha hozzásegít a jobb jövőt ígérő gazdasági rendszer kialakításához. A strukturális támogatás javítja hosszú távon a kilátásokat - állapította meg a nyugatnémet kereszténydemokrata politikus. (folyt. köv.)
1989. június 20., kedd 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európai Demokratikus Unió tanácskozása (2. rész)
|
Az Európai Demokratikus Unió bizottságával való találkozó után Szűrös Mátyás az MTI munkatársának elmondta: önmagában az a tény, hogy az EDU Budapesten tartja tanácskozását, azt mutatja, hogy a nyugat-európai konzervatív pártok igyekeznek átérezni a magyarországi helyzetet. Rokonszenveznek velünk és sikereket kívánnak, ugyanakkor van bennük bizonyos aggodalom is - mondta Szűrös Mátyás, aki szerint a nyugatiak fölteszik a kérdést, hogy meg lehet-e őrizni a politikai és gazdasági stabilitást az országban, miközben a változások hatalmaas gyorsasággal peregnek. Pozsgay Imre két szempontból is eredményesnek ér tékelte az EDU-bizottság budapesti ülését, illetve a találkozóját a bizottsággal. Mint mondta, egyrészt mód nyílott arra, hogy a nyugat-európai politikusok egybevethessék saját tapasztalataikat azokkal a különböző híresztelésekkel, amelyek Magyarországról elterjedtek. Másrészt alkalma volt arra, hogy tömören és koncepciózusan bemutassa a magyar politikai és gazdasági reform tervét, jellemezze hazánk társadalmi és gazdasági helyzetét, valamint tájékoztatást adjon a magyarországi politikai egyeztető tárgyalásokról, a nem túl távoli jövőben megrendezhető szabad választásokról. (folyt. köv.)
1989. június 20., kedd 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európai Demokratikus Unió (3. rész) - Grósz Károly (1.)
|
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a tanácskozás helyszínén, az Atrium Hyattben találkozott az Európai Demokratikus Unió Európa-bizottságának Budapesten ülésező tagjaival. Bernhard Vogelnek, az EDU alelnökének köszöntő szavait követően a főtitkár röviden vázolta Magyarország mai helyzetét, az MSZMP törekvéseit. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fórum megrendezése a magyar fővárosban az egész közvélemény számára jelzi: népeik rokonszenve a magyarországi megújulás iránt őszinte. A továbbiakban Magyarország történelmének mostani nehéz és bonyolult időszakát elemezve aláhúzta: azon munkálkodunk, hogy belső intézményrendszerünk átalakításával és a piacgazdaság megteremtésével független, demokratikus és fejlett szocialista országot építsünk. Ezzel szükségszerűen együtt jár fokozott nyitásunk a világra. Realista, nyitott nemzeti külpolitika - ez a lényege törekvésünknek. Csak ilyen felfogással illeszkedhetünk a nemzetközi kapcsolatok rendszerébe, tudomásul véve mások érdekeit és saját lehetőségeink korlátait is. - Legfőbb feladatunk a világ élvonalától való műszaki-tudományos és gazdasági-termelési lemaradásunk növekedésének megállítása - mondotta a főtitkár. Meggyőződésünk: ezt a történelmi léptékű feladatot a világtól elzártan képtelenek vagyunk végrehajtani. Szükségünk van tehát a világra, s abban mindenekelőtt a jövőnket, sorsunkat közvetlenül meghatározó Európára Ugyanakkor hiszem azt is, hogy lehetőségeihez mérten hazánk is hozzájárulhat az európai progresszióhoz. Az országunkban elindult változások sikere segítheti a kelet-nyugati együttműködést, a bizalom további elmélyülését. - Minden partnerünktől, külsőtől és belsőtől egyaránt azt várjuk, hogy felelősségteljes magatartást tanúsítson ezekben a nehéz időkben. Az MSZMP a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával mindent megtesz az ország fejlődéséért, boldogulásáért, a politikai és gazdasági reformok következetes és kiegyensúlyozott továbbviteléért. Szorgalmazzuk a politikai intézményrendszer korszerűsítését, amely a társadalom előtti megmérettetés szempontjából vízválasztó: a demokrácia fejlesztése során csakis a többség által elfogadott program megválasztott képviselői léphetnek fel népünk nevében, ugyanakkor a kisebbségi véleményeket is tiszteletben tartjuk. (folyt.köv.)
1989. június 20., kedd 19:40
|
Vissza »
|
|
Európai Demokratikus Unió (4. rész) - Grósz Károly (2.)
|
Pártunk, az MSZMP arra törekszik majd, hogy a magyar nép nagy részének bizalmát megszerezze, és így továbbra is az ország vezető politikai ereje maradhasson - jelentette ki. - Tudjuk, hogy a bizalom megtartásának legfőbb biztosítéka: a reformok következetes végrehajtása, az állandó megújulás és alkalmazkodás a fejlődés követelményeihez. A magyarság történelmében számos ragyogó példa bizonyítja: amikor a nemzet nagy veszélyben van, amikor nagy feladat megoldása vár rá, legjobb erőit egyesítve kész és képes megfelelni a kihívásoknak. Meggyőződésem, hogy ez most is így lesz - hangsúlyozta, s végezetül eredményes tanácskozást kívánt, sikeres ,,hídépítést,, Európa valamennyi népe érdekében. Ezután a tanácskozás résztvevői - a konzervatív, kereszténydemokrata irányzatú európai pártok képviselői - számos, elsősorban a magyar belpolitikai élettel összefüggő kérdést intéztek a főtitkárhoz. Ezekre válaszolva a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatban Grósz Károly kifejtette: Magyarországon a többpártrendszernek igazából nincsenek hosszú távra visszamutató tradíciói, hiányzik a tapasztalat a többpártrendszerű politikai működésről. Kellő higgadtság és türelem kell a kialakításához - hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a különböző pártjellegű tömörülések, amelyek az MSZMP tárgyalópartnerei, meglehetősen sokszínű törekvéseket képviselnek. Utalt arra, hogy nehezen született meg a megállapodás az együttműködés fő kérdéseiről. Az MSZMP két irányban - politikai és gazdasági területen - kívánja a tárgyalást folytatni. Véleménye szerint a megkezdett nemzeti kerekasztal-tárgyalások biztatóak; az álláspontok még messze vannak egymástól, azonban nagyon konstruktív szellem hatotta át az eddigi megbeszéléseket. Grósz Károly az MSZMP-n belül árnyalatokról, különböző nézetekről szólva kijelentette: képviselőinek olykor szenvedélyes összecsapása nem jár emberi konfliktusokkal. Véleménye szerint az MSZMP akkor tud jó programot létrehozni, ha a párttagokkal együtt vitatják meg a felvetődő kérdéseket. A kongresszus előkészületeivel kapcsolatban leszögezte: a demokrácia kiszélesítése, általánossá tétele a legfontosabb ma a pártmozgalomban. Kifejtette azt a véleményét is, amely szerint az EGK-hoz és a KGST-hez való kapcsolatunk nincs egymással ellentétben. (folyt.köv.)
1989. június 20., kedd 19:44
|
Vissza »
|
|
Európai Demokratikus Unió (5. rész) - Grósz Károly (3.)
|
Az EDU képviselőinek a szocializmuskép tartalma iránt érdeklődő kérdésére Grósz Károly legfontosabbként a kizsákmányolástól mentes társadalmat említette. Hozzátette: ez azonban csak nagyon hosszú történelmi útnak lehet a végállomása, s az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tévedésének mondta, hogy megvalósulását rövid idő alatt képzeltük el. A továbbikban a szocilizmuskép fogalmába sorolta az esélyegyenlőség biztosítását, a demokratizmus, az önigazgatás megvalósítását, az egyéni és kollektív emberi szabadságjogok maradéktalan garantálását, s egy olyan programot, amely a kulturális értékekhez való hozzájutás szabadságát, lehetőségének egyenlőségét teremti meg. Végezetül a gazdasági és politikai reformot elemezve megállapította, ez utóbbi végrehajtása elsősorban elhatározás dolga, azonban ki kell építeni hozzá a megfelelő intézményeket. Sokkal nagyobb léptékkel halad a politikai, mint a gazdasági reform - mutatott rá, leszögezve, hogy ha a politika és a gazdasági élet túlzottan elszakad egymástól, annak a politikai reform szenvedi kárát. Ennek kapcsán hozzátette azt is, hogy ma Magyarországon nincs meg a piaci mechanizmus működtetésének intézményi rendszere. A találkozó végén Grósz Károlyt az MTI, a Népszabadság és a Magyar Rádió tudósítói aktuális politikai kérdésekről faggatták. A főtitkár Nagy Imre és társai június 16-i gyászszertartásával kapcsolatban kijelentette: nincs szükség arra, hogy kegyeleti aktust egy párt értékeljen. Ugyanakkor elmondhatom: - folytatta - úgy tapasztaltuk, hogy akik a végtisztességet megadták, fegyelmezetten és megrendülten búcsúztak el a halottaktól. Azt is hangsúlyozni kell azonban, hogy a gyászbeszédeket tartók között többen politikai propagandára használták fel ezt a kegyeletes aktust. Úgy érzem, hogy az elhunytakkal és a gyászolókkal szemben nem voltak elég mértéktartóak, s az ország érdekeit sem tartották eléggé tiszteletben. A Központi Bizottság pénteki üléséről elmondta: napirenden az MSZMP soron következő kongresszusának előkészületei szerepelnek, azonban szervezési mechanizmusának kialakításakor a politikai helyzetet is számba kell venni. Ezért várhatóan szó lesz a párt belső helyzetéről, az MSZMP előtt álló feladatokról - természetesen a kongresszusig terjedő időszakra. A Politikai Bizottság három napirendi pontot javasol a Központi Bizottságnak: az új szervezeti szabályzatnak, a párt vezető testületei újrendszerű választásának és a párt programnyilatkozatának megvitatását. Mint ismeretes, amennyiben a testület az erre vonatkozó javaslatot jóváhagyja, a kongresszus választja meg az MSZMP elnökét és főtitkárát. (folyt.köv.)
1989. június 20., kedd 19:50
|
Vissza »
|
|
Európai Demokratikus Unió (6.) - Grósz Károly (4.)
|
A várható személyi változásokkal összefüggésben Grósz Károly emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság Fock Jenő vezetésével jelölőbizottságot küldött ki, amely pénteken teszi meg jelentését, javaslatát a megüresedett KB-titkári funkciók betöltésére. Utalt arra is, hogy Kádár Jánost a Központi Bizottság felmentette pártelnöki tisztéből, s a bizottságnak feladata új elnököt jelölni. Kijelentette: nem tud a jelölőbizottság munkájáról tájékoztatást adni, mert az nem neki, hanem a Központi Bizottságnak tartozik elszámolással. (MTI)
1989. június 20., kedd 19:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|