|
|
 |
|
 |
Történészvitát szervez a Nyilvánosság Klub (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - Elhallgatások és torzítások, avagy hogyan kutatható a közelmúlt magyar történelme címmel történészvitát rendez szombaton a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság. Erről tartottak sajtótájékoztatót kedden a Hungária Kávéház irodalmi szalonjában.
Elmondották, hogy az elmúlt negyven év történelmének kutatása
elsősorban tudományos kérdés. Ugyanakkor mindezideig politikai
szempontok határozták meg, hogy milyen anyagokat lehet kutatni a
levéltárakban. Márpedig a valós kép kialakításához szükség van
ahhoz, hogy különbséget tegyenek tudományos és politikai ügyek
között. A szombati vitán Gyáni Gábor, a Hajnal István Kör tagja
beszél majd a levéltári kutatások szabályairól, Pető Iván pedig
azokat az információs korlátozásokat összegzi, amelyek gátolják a
levéltári kutatómunkát. Többen szólnak majd szakmai kutatási
tapasztalataikról. Hegedűs B. András a történelmi publikációk és az
etika kapcsolatáról tart előadást, s érdekességnek ígérkezik Farkas
Vladimir szereplése.
A sajtótájékoztatón szó esett a koncepciós perek
felülvizsgálatáról. Bácskai Vera történész ismételten kifogásolta,
hogy a felülvizsgálatot végző bizottság összeállításánál nem kérték
ki a szakma képviselőinek véleményét, egyebek közt nem hallgatták
meg az MTA Történettudományi Intézetét. Emlékeztetett rá, hogy a
Hajnal István Kör bizalmatlanságát fejezte ki a bizottság
társelnökének, Zinner Tibornak a személyével kapcsolatban. Ugyancsak
helytelenítik, hogy a tervek szerint a megvizsgálandó iratok
kikerülnek a levéltárakból. A Hajnal István Kör véleménye szerint
ennek nem szabadna megtörténnie, a róluk készült hiteles másolatokat
kellene a bizottság rendelkezésére bocsátani.
Varga László történész egyebek közt kifejtette, hogy az 1956-tal
kapcsolatos publikációk nyilvánossága megnőtt. Ez örvendetes, ám a
felfokozott érdeklődés miatt jelentős tér jut a felületes,
szenzációhajhászó írásoknak is. Egyúttal kifogásolta, hogy az
1956-os események kutatására továbbra sincs intézményes lehetőség, s
ez vonatkozik az utóbbi negyven év számos más, a történészek számára
fontos témájára is. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 14:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|