|
|
|
|
Nemzetközi összefogás az ózonkárosodás ellen (1. rész)
|
1989. március 3., péntek - A napokban döntött a Minisztertanács arról, hogy Magyarország is csatlakozik az úgynevezett Montreali Egyezményhez, amely az ózonréteg roncsolása ellen összefogó nemzeteket tömöríti.
Az egyezmény egyik legfontosabb célja - tájékoztatta az MTI munkatársát Kiss Győző, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője -, hogy 1993 júliusáig 20 százalékkal, 1998 júliusáig pedig további 30 százalékkal, így tehát összességében 50 százalékkal csökkentsék a csatlakozó országok a felhasznált ózonrongáló anyagok - elsősorban a freon- és halonszármazékok - mennyiségét. (A viszonyítási alap az 1986-os felhasználási szint.) Az egyezmény 1989. január 1-jén lépett hatályba, addigra csaknem 30 ország ratifikálta, köztük azok is, amelyek a legtöbb freont és halont állítják elő. A megállapodás magában foglalja azt a követelményt is, hogy ezeket az anyagokat kizárólag olyan országokból lehet vásárolni, amelyek ugyancsak csatlakoztak az egyezményhez. Ez a megszorító kitétel közvetve hozzájárul ahhoz, hogy ösztönözze az ózonkárosító anyagok helyettesítését célzó kísérleteket, erőfeszítéseket. A világon évente hozzávetőlegesen 900 ezer-egymillió tonnányi ózonkárosító anyagot gyártanak. A legnagyobb gyártók közé sorolható az Egyesült Államok és az NSZK, de jelentős mennyiségeket állítanak elő Japánban és a Szovjetunióban is. Hazánk nem tartozik az ilyen anyagokat gyártók közé, ám évente mintegy 5-5.5 ezer tonnányi freon- és 600-700 tonnányi halonszármazékot importálunk különböző országokból, elsősorban Angliából, de vásárolunk például a Szovjetunióból és az NDK-ból is. Nálunk a freont és a halont főként a kozmetikai készítmények, valamint a poliuretánhab előállításához használják fel. Magyarország, s a többi állam is elsősorban azért vállalja a montreali egyezményből származó kötelezettségeket, mert tudományos úton igazolt az ózonréteg roncsolásának, ,,kilyukadásának,, visszafordíthatatlan káros hatása. A tudósok bizonyították, hogy az ózonréteg csökkenése hosszú távon együttjár a bőrrák elterjedésével. Az úgynevezett üvegházhatás is bekövetkezik, azaz megindul a felmelegedési folyamat, az Északi és a Déli Sarknál olvadni kezdenek a jéghegyek, ami a tengerek szintjének emelkedésével, a szárazföld egy részének elárasztásával járhat. (folyt.köv.)
1989. március 2., csütörtök 21:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|