|
|
 |
|
 |
A Duna Kör sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök - A Duna Kör szombati közgyűlésén megvitatja programtervezetét, újraválasztja választmányát, valamint a résztvevők előadásokat hallgatnak meg a környezetvédelmi szervezet munkájának ökológiai-szakmai alapjairól, illetve társadalmi-politikai összefüggéseiről. A tanácskozás napirendjéről csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a Duna Kör a TIT Bocskai úti Természettudományi Stúdiójában.
Elhangzott, hogy a tavaly november óta bejegyezett szervezet
tevékenységének középpontjában a Duna védelme és a nagymarosi
vízlépcső megépítése elleni küzdelem megszervezése áll, jóllehet az
utóbbi időben tagjai részt vettek más környezetvédelmi akciókban is:
például felléptek a gyöngyösoroszi akkumulátorbontó üzem, az ófalui
izotóptemető, vagy a dorogi hulladékégető létesítése ellen. A
közgyűlésen beszámolnak tevékenységükről a Duna Kör helyi
szervezetei és munkacsoportjai is.
Vargha János, a választmány tagja bejelentette: a Duna Kör
elkészítette állásfoglalását a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
Minisztérium Hazánk környezeti állapota című, a sajtóban közzétett
jelentéséről. A Duna Kör szakértői alapvetően elhibázottnak tartják
a KVM jelentését. Ugyanakkor leszögezik, hogy a korábbi gyakorlathoz
képest pozitív változás: a dokumentum egyes részeiben valós képet
fest a helyzetről. Ebből azonban egységes kép nem áll össze a
környezet állapotáról, s ennek következtében a KVM nem képes arra,
hogy olyan javaslatokat tegyen, amelyek érdemben hozzájárulhatnának
a környezet helyzetének javításához.
A Duna Kör szerint a KVM-jelentés legnagyobb hibája, hogy
statikus szemléletű, csak a környezet állapotának rögzítésére
vállalkozik. A kör szakértői viszont úgy gondolják, hogy a
helyzetelemzés csak a környezet állapotának és a végbemenő
folyamatoknak együttes feltárásával végezhető el. Utalnak arra is,
hogy az ágazati elkötelezettség erősen eltorzítja az anyagot, és ez
különösen a vízügy esetében feltűnő. Ezzel kapcsolatban a Duna Kör
állásfoglalása szóvá teszi, hogy a KVM-anyag egyáltalán nem
foglalkozik a vízügyi munkák által előidézett talajromlással,
illetve a termőterület zsugorodásával. A KVM-dokumentum
szemléletbeli tévedése, hogy a környezetvédelemben a hangsúlyt a
monitoring-rendszer kiépítésére helyezi, holott ennél jóval
fontosabb lenne a megelőzésből kiindulni - mondta végezetül Vargha
János. (folyt.köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|