|
|
 |
|
 |
Grósz-sajtóértekezlet (2. rész)
|
A gazdasági együttműködésben Grósz Károly szerint a hangsúly ma
a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén van. Mint kérdésekre válaszolva
elmondta, tavaly nyár óta a magyar-szovjet együttműködésben nincs
lényeges fejlődés. Lassan és nehezen halad a KGST megújulása is. A
szervezet nehezen képes integrálni a tagországok eltérő érdekeit.
A magyar-szovjet gazdasági együttműködés fejlődésének
dinamikusabbá tételére sok tanulmány készült, s ezek összevetéséből
a közeljövőben várható a következtetések levonása. Az MSZMP és a
magyar kormány heteken belül összegezi és a szovjet partnerek
asztalára leteszi saját javaslatait. Grósz Károly utalt rá, hogy
mostani megbeszélésein elvi egyetértés alakult ki egy új elszámolási
rendszer és új együttműködési mechanizmus szükségét illetően.
A két országban kibontakozó reformfolyamatok mind a politika,
mind a gazdaság terén sok azonosságot mutatnak, de sok köztük a
különbség is. Egy erre vonatkozó kérdés kapcsán Grósz Károly
megemlítette az országok méreteinek, politikai, történelmi
hagyományainak, nemzeti sajátosságainak különbözőségét. Hozzátette,
hogy a magyar gazdaság 1968-ban már több, máig is ható
reformkezdeményezés szintere volt, a folyamat megtorpanása ellenére
is.
Magyarországon, hazai megítélés szerint, gyorsabb haladás
kellene a reform útján, mert kezd veszélyessé válni a szakadék a
politikai és gazdasági reform között. A nem kellő ütemű gazdasági
reform árthat a politikai reformfolyamatoknak. Megemlítette, hogy
tapasztalatai szerint a Szovjetunió is nagy erőfeszítéseket tesz a
reform felgyorsítására. Grósz Károly nem vállalkozott arra, hogy
érdemben összevesse a magyar és a szovjet reformokat, de arra
figyelmeztetett, hogy hiba a vágyak és lehetőségek összekeverése.
Hozzáfűzte: törekedni kell az intézményrendszer harmóniájának
megörzésére. Nem lehet bizonyos fejlődési törvényszerűségeket
figyelmen kívül hagyni, egyes szakaszokat átugrani.
Magyarország tavaly többpontos javaslatot terjesztett elő a
KGST-korszerűsítésére, amely a tagországok eltérő érdekeltsége
folytán vegyes fogadtatásra talált. A vita alapkérdése a KGST
fejlesztésének módszereiben rejlik: Magyarország nem felülről, hanem
a nemzetgazdaságok, nemzeti piacok felől építkezve tartja
lehetségesnek egy szocialista közös piac kialakítását. (folyt.)
1989. március 24., péntek 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|