|
|
 |
|
 |
Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (4. rész)
|
- A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagja, s az marad
mindaddig, amíg Európában katonai tömbök lesznek. Ugyanakkor
partnerek vagyunk minden olyan törekvéshez, amelyek a
katonai-politikai szövetségi rendszerek felszámolására irányulnak.
Elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a Varsói Szerződés
szervezetén belül tovább erősítsük a partnerviszonyt, a demokratikus
együttműködési formákat, növekvő figyelmet szenteljünk az emberi
jogok, a humanitárius kapcsolatok, a gazdasági növekedés és
együttműködés, a környezetvédelem, az ökológiai biztonság
feladatainak. Határozottan síkra kell szállnunk a katonai tömbök
közötti kapcsolatok fejlesztéséért, veszélycsökkentő és konzultációs
mechanizmusok létrehozásáért, majd fokozatosan a tömbök egyidejű
felszámolásáért. Csak az ilyen, az együttműködés és a nyitottság
alapjain álló államközi kapcsolatrendszer vezethet el bennünket a
kard és a pajzs logikájának végleges meghaladásához.
- Külpolitikánk a jövőben sem mond le a Szovjetunióhoz fűződő
korrekt viszony ápolásáról, szövetségünk megőrzéséről,
együttműködésünk fejlesztéséről. Számunkra is nagy jelentősége van
annak, hogy a reformot képviselő szovjet politika új lendületet
adott mindazoknak, akik a korszerű, humánus szocializmusban látják a
jövőt. Reformtörekvéseink szellemében kétoldalú kapcsolatainkban is
továb kell lépnünk, utat nyitva a hatékonyabb együttműködési formák
előtt.
- A többi szocialista országgal is tovább fejlődtek
kapcsolataink az elmúlt időszakban. Különösen örvendetes, hogy - egy
ország kivételével - a szomszédos szocialista államokkal magunk
mögött tudtuk hagyni a múlt bénító örökségét és a közös történelmi
sors értékeire alapozva elindultunk a magasabb szintű együttműködés
felé.
- Őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állásponton
van az emberi jogok értelmezésében olyan időszakban, amikor az
emberi jogok, benne a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében egész
Európa egyetértésre jut. Jó tudni, hogy a nemzetiségi jogok védelmét
az európai államok többsége nem kétoldalú kérdésként kezeli.
Tisztában vagyunk azonban azzal is, hogy e kérdést a magyar és a
román nép helyett senki, sem más országok, sem nemzetközi
szervezetek nem oldhatják meg. Mi változatlanul az európai normáknak
megfelelő kapcsolatépítésre törekszünk az szomszédos Romániával.
(folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 16:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|