Rendszerváltás és az MTI

	Budapesti jelentések
London, 1989. február 10. (BBC, Reggeli híradó) - A Központi Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze, hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956 népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni. Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok. Budapesten politikai szakértők azt mondják, hogy a legvalószínűbb a kompromisszum Pozsgay részlege között, amely gyors reformokat szeretne és a konzervatív beállítottságúak között, abban hogy megállapodnak a változások ütemének felgyorsításában és 1956 szerepének a csökkentésében. Grósz Károlyt, aki fokozatos hozzáállást hirdet a reformok kérdésében, támogatja a párt, de Pozsgay nagy támogatást élvez a lakosság körében és ez valószínűleg biztosítja a helyét a vezetésen belül. Bármennyire is eltérnek az 1956-ról mondott kijelentései a pártvonaltól, a konzervatív beállítottságúak a pártvezetőségen belül valószínűleg azon a véleményen vannak, hogy Pozsgay sokkal nagyobb veszélyt jelentene a párton kívül, mint a vezetésen belül. Sok párttag és független pártonkívüli is javasolta, hogy a mai megbeszélés legyen nyilvános. Közben pedig Oleg Bogomolov szovjet akadémikus kijelentette a héten, - a Szovjetunió nem érezné magát veszélyeztetve, ha Magyarország olyan messze menne, hogy teljesen nyugati típusú demokráciát tenne magáévá. Bár ez nem a moszkvai politikai vezetés hangja, a kijelentést eléggé fontosnak tartották Magyarországon ahhoz, hogy bekerültek a hivatalos lapokba tegnap, a reform vitát megelőző napon - mondja Sally Acroyd budapesti jelentésében. A Times vezércikkében foglalkozik az MSZMP Központi Bizottságának mai ülésével, melynek feladata a párt álláspontjának felülvizsgálása az 1956-os felkelés ügyében. A Times ismerteti a hivatalos álláspontot, hogy a szovjet beavatkozás a "forradalmi kormány kérésére" történt, mert a forradalom eredményei veszélyben voltak. A Times szerint világos, hogy megtört Kádár János varázsa, aki az országot vezette a szovjet beavatkozástól egészen tavalyi távozásáig. Ezek alatt az évek alatt az ország hazugságban élt. Magyarországon most a politikai élet kezdi utolérni a gazdasági fejlődést, amit olyan sokáig használtak pótlásképpen a politikai változás helyett. A Times szerint még egyáltalán nincs megnyerve az igazságért folyó ütközet, de ha Magyarország el tudja ismerni 1956 tényeit, az már jelentős győzelem lesz. +++ 1989. február 10., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »