|
|
|
|
Interjú Braun Róberttel
|
Wallenberg Interjú Braun Róberttel München, 1989. május 8. Leírva: 1989. május 9. Késő esti mai nap Szerdán összeül a budapesti Országgyűlés és napirendjén szerepel a megemlékezés a magyarországi holokausztról. Ezzel kapcsolatban készített interjút Lángh Júlia a Wallenberg Egyesület egyik képviselőjével, Braun Róberttel. - A Wallenberg Egyesület csatlakozott Tornyai József fölszólalásához, amely a Magyar Demokrata Fórum országos értekezletén hangzott el, hogy a parlamentben emlékezzenek meg a holokausztról. Tulajdonképpen mi a Wallenberg Egyesület álláspontja, nézete ebben a kérdésben, milyen jellegű megemlékezést gondol jónak, helyesnek és hasznosnak az egész nemzet számára? - Fontos az, hogy az a bizonyos beszéd elhangzott az MDF országos értekezletén, és az, hogy ez a Magyar Nemzetben megjelent. Amiről mi szeretnénk beszélni, és amit mítosznak(?) tartunk, az az, hogy ez ezúttal ne egy gesztus legyen a zsidóság felé, ne a megbocsátás, illetve a bűnbocsánat gesztusát hangsúlyozzuk ki, hanem - bár borzalmas az, hogy 40 évig erről nem lehetett beszélni és 40 évig a holtak eltemetetlenül maradtak, ahogy Balassa Péter mondja, de ezúttal azon kell elsősorban elgondolkoznunk, hogy miért fontos ez nekünk. Azt nagyjából tudjuk, hogy ez a zsidóságnak miért fontos, teljesen érthető. De azt kell ezúttal kihangsúlyoznunk, hogy nekünk, együtt, a nemzetnek miért fontos ez, és miért fontos ez nekünk közösen? (folyt.)
1989. május 8., hétfő
|
Vissza »
|
|
Interjú Braun Róberttel - 1. folyt.
|
Tehát mi egy újragondolását próbáljuk annak az építkező jellegű nemzettudatnak, és nem elsősorban visszafelé, hanem sokkal inkább előrefelé szeretnénk gondolkozni. Fontosnak tartjuk azt, hogy nehogy újra egy kizáró jellegű nemzettudat alakulhasson ki. Nem szabad annak előfordulnia, hogy abban gondolkozzunk, hogy mi magyarok és ők zsidók, és ezért nagyon fontos, hogy azok a gondolatok kapjanak hangsúlyt, amit Tornyai József, a Raoul Wallenberg Egyesület és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület mondott azzal szemben, amit például az Antifasiszták és Ellenállók Szövetsége publikált, ami arról szólt, hogy ez ezúttal is, illetve hát ezúttal végre egy gesztus legyen a holokauszt áldozatai felé. Először azt kell végiggondoljuk, hogy számunkra a többségieknek - mert bizonyos szempontból én, mint magyar zsidó a többséghez is tartozom, például a cigányokkal szemben, borzasztó, hogy ezt kell mondjam, hogy szemben - újra kell gondoljuk azt, hogy mit jelent az, kisebbségnek lenni és mit jelent a többséghez tartozni, hiszen egy bizonyos szempontból mindenki többségi és egy bizonyos szempontból mindenki kisebbségi is egyszerre. Hogyha ezt fel tudjuk dolgozni, akkor talán megszűntethető az, hogy "mi","ők", akkor tudunk együtt gondolkozni. +++
1989. május 8., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|