Rendszerváltás és az MTI

	Szovjet gazdaság - Valovoj (1. rész)
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. május 8. hétfő. (MTI-tud.) - A Népi Küldöttek Kongresszusának rendkívüli programot kell elfogadnia a szovjet gazdaság stabilizációja, kiegyensúlyozása érdekében - írja a hétfői Pravda hasábjain megjelent terjedelmes elemzésében Dmitrij Valovoj ismert szovjet közgazdász. Valovoj szerint a gyógyszerek, a gabona, a hús, a zöldség és a lakás iránti igényeket kell mielőbb kielégiteni, s amíg ezeknek az elemi szükségleteknek import nélkül nem tud eleget tenni a szovjet gazdaság, minden mást félre kell tenni, kivéve az ésszerűen szükséges honvédelmet, de azzal is csak másodsorban szabad foglalkozni. Véget kell vetni a ,,bruttószemléletnek,,: a felfújt rubel- és naturális értékrend uralma okozta károk - Gluskov akadémikus számításai szerint - már a hetvenes évekre jóval meghaladták a második világháborús veszteségeket. A kialakult helyzetben még a gazdasági stabilitás megteremtése érdekében tett leghatározottabb intézkedések - beleértve a fogyasztási cikkek importjának megduplázását az olaj-arany árrobanás idejéhez képest - sem hozzák meg a szükséges eredményt, ha nem sikerül véget vetni az olyan jövedelmek kiáramlásának, amelyek mögött nem áll valódi teljesítmény - írja az ismert szovjet közgazdász. Valovoj a szovjet kormány tevékenységét elemezve megállapítja, hogy 1984. április 13. óta a Minisztertanács 112 tagja közül ma már csak 22 van funkcióban, s az őrségváltás, a munkaátalakítás gyakorlatilag ,,,menet közben,, valósult meg. Az új vezetés - Nyikolaj Rizskovval az élén - nemcsak egy szétesőben levő, régi konstrukciójú gépkocsi kormányát örökölte, hanem egy olyan menetlevelet is, amelyben a legrosszabb, gyakorlatilag járhatatlan útvonal van meghatározva. A közgazdász szerint a szovjet gazdaság válsága már a 70-es évek végén, a 80-as évek elején kezdődött, s jelenlegi kiéleződése törvényszerű következmény. A gazdasági szakértő szerint a munka szerinti elosztás törvényeit semmibe vevő béralaptervezés súlyosbította tovább a válságot, teremtett lehetőséget a tömeges ,,élősdiségre,,, hiszen a józan ésszel - s a marxizmus-leninizmus alaptörvényeivel is - ellentétben a bruttó termelési érték vált a gazdaság mércéjévé, a gazdaságosság értékmérőjévé. Valovoj szerint a hivatalos statisztikák az elszámolás sajátosságai következtében egy-egy vállalat által előállított többletértéket többször is elszámolnak, így görbe tükröt tartanak a gazdaság elé: a bruttó nemzeti össztermék ,,rugalmas,, számítása csaknem 40 százalékkal torzít. (folyt.) 1989. május 8., hétfő 11:30
Vissza » Folytatásokkal »