"Kádár János véglegesnek tűnő letűnése a politikai porondról egy alig pár évvel ezelőtt elhangzott szellemességnek szánt, de valójában otromba blöffjét juttatta eszembe. Erre szeretném szíves figyelmüket ráirányítani, hogy amikor a készítendő politikai nekrológot összeállítják esetleg erre is utalhassanak. Történt pedig, ha emlékezetem nem csal Helsinkiben ahova egyik legutóbbi politikai szereplése során ellátogatott hogy rákérdeztek az ő esetleges nyugdíjba vonulására. Kádár azonban további hivatalban maradására utalva kijelentette, hogy ezzel az államnak megspórolja a saját nyugdíját. Micsoda önteltség, mekkora blöff. Arról ugyanis nem beszélt, hogy több évtizedes országlása során igazi reformok, pontosan az ő személyes ellenállása miatt nem valósulhattak meg s igy hatalmas dollármilliárdos adósságot és csődtömeget hagyott hátra. Hogy hogyan aránylik a megtakarított nyugdíja az ezen megtakarítás révén felhalmozódott hatalmas anyagi kárhoz, arról jobb nem is beszélni."

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.