|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - A Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a hatalomkoncentráció nélküli, fokozatosan megvalósított békés átmenet híve. Ezért gondolják úgy, hogy a magyar választópolgárok először a szabad parlamentet válasszák meg, mert az a kollektív bölcsesség intézményeként sokkal inkább képes kivezetni a válságból az országot, mint egyetlen személy - hangsúlyozta Benyó Pál, az SZDP alelnöke a négy párt csütörtöki sajtótájékoztatóján a Kossuth Klubban. Hozzátette: egyebek között a fokozatos átmenet érdekében szorgalmazzák, hogy a választók négy igennel szavazzanak a vasárnapi népszavazáson.
Deutsch Tamás, a Fidesz választmányának tagja azt hangsúlyozta, hogy tulajdonképpen csak a négy igen mellett vannak érvek. Kiemelte: azt szeretnék, ha az állampolgárok valóban a köztársasági elnök megválasztásának időpontjára voksolnának. Nem igaz ugyanis - fűzte hozzá -, hogy az első kérdésre adott igennel a nép örökre megfosztaná magát az államfő közvetlen megválasztásától. Nincs akadálya annak, hogy az új országgyűlés módosítsa az alkotmányt, s a népet hatalmazza fel a köztársasági elnök megválasztására. Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője a népszavazás tisztaságát veszélyeztető szabálytalanságokról szólt. Törvényellenesnek minősítette, hogy az Országgyűlés magyarázattal látta el a népszavazási lapon szereplő kérdéseket. Mint mondta, ezzel valójában ellenpropagandát csomagoltak a magyarázószövegbe. Ugyancsak kifogásolta a kiírás rövid határidejét - a törvényben előírt 60 nap helyett 16 napra írta ki az Országgyűlés a referendumot -, hiszen ezzel a népszavazást előkészítő technikai apparátust gyakorlatilag megfosztották a felkészüléshez szükséges garanciális időtől. Nevezetesen, hogy megnyugtatóan korrigálhassa az előkészítés során előforrduló hibákat. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője az ÁNH szerdai sajtóértekezletén elismerte: nagyon kevés idejük volt a felkészülésre, s a törvényben előírt két hónapot olyan minimális intervallumnak nevezte, amelyen alul nem tudják hibátlanul ellátni feladataikat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
Haraszti Miklós a továbbiakban elmondta: beláthatatlan mennyiségű százalékveszteséget okozhatnak a választók megjelenését tekintve a pontatlan listák. Utalt arra, hogy nagy mennyiségű kopogtatócédulát küldtek ki elhunyt, illetve külföldre távozott személyeknek. A XI. kerületben például száz ilyen népszavazási értesítőt sikerült összegyűjteni, márpedig az országban több mint 10 ezer választókerület van - fűzte hozzá. A ,,holt lelkeknek,, kikézbesített cédulák növelik azt a szavazólétszámot, amihez képest a 100 százalékos részvételt megszabják. A szabálytalanságokra utalva a résztvevőktől megkérdezték: elképzelhető-e, hogy a négy párt jogorvoslásért fordul, és utólag kéri a népszavazás érvénytelenítését. Deutsch Tamás erre válaszolva kifejtette: a helyzet elég bonyolult, hiszen nem tudni, hol lehet eljárást indítani, mivel az Alkotmánybíróság csak 1990. január 1-jétől kezdi meg tevékenységét. Jogi lépéseken azonban mindenképpen gondolkoznak. Úgy vélik ugyanis, hogy a referendum előkészítése során tapasztalt hiányosságok megmutatták: az új választási törvény egyes technikai és garanciális pontjai működésképtelenek. Ezért parlamenti képviselőik módosításokat kezdeményeznek a törvényben, hogy a szabad parlamenti választások idején hasonló előkészítési rendellenességek ne fordulhassanak elő. Vig Monika (Fidesz) a rádiót és a televíziót felügyelő bizottsággal kapcsolatos négypárti álláspontot ismertette. Elmondta, a Fidesz, az FKGP, az SZDP és az SZDSZ csatlakozik a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Nyilvánosság Klub nyilatkozatához. Elítélik a pártok képviselőiből álló felügyelő bizottság létrehozását. Nem biztos ugyanis - hangsúlyozta Vig Monika -, hogy ily módon szavatolható a sajtószabadság. Nem zárható ki, hogy a volt egypárti cenzúrát többpárti cenzúra váltja fel. Épp ezért a négy pártnak továbbra is az az álláspontja, hogy a tévét és a rádiót felügyelő bizottság pártoktól független, a szakmát képviselő, illetve köztiszteletben álló személyekből alakuljon. Elmondta továbbá: a fiatal demokraták, a szociáldemokraták és a szabad demokraták nem delegálnak tagot a bizottságba. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (3. rész)
|
Böröcz István, a Független Kisgazdapárt alelnöke közölte: az FKGP megfigyelői státusban delegál ugyan tagot a bizottságba, ám őt azonnal visszahívja, ha a grémium olyan lépésre kényszerül - például az intézmények személyi és szervezeti ügyeibe való beleszólás -, amivel a Kisgazdapárt nem ért egyet. (MTI)
1989. november 23., csütörtök 15:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|