|
|
|
|
2. számú gyorshír ------------------
|
Alkotmánybírák megválasztása, adótörvény-vita 1989. november 23., csütörtök - Az elvi állásfoglalás elfogadása után Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost ajánlotta jelöltnek a képviselők figyelmébe. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután azt ajánlotta, hogy a személyi kérdések közt döntsenek az Állami Számvevőszék elnökhelyettesi posztjának betöltéséről. A jelölésre vonatkozó javaslatot Horváth Lajos, az e célra alakult jelölőbizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az eredetileg számításba vett hét személy közül dr. Nyikos Lászlóra esett a bizottság választása. A Parlament a jelölési javaslatok elhangzása után egyenként szavazott a jelöltek személyéről. Ennek eredményeként az Országgyűlés mind az Alkotmánybíróság tagjainak, mind az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének ajánlott személyeket döntő többséggel elfogadta. A listára került jelölteket a későbbiekben titkos szavazással választják meg. Ezt követően, az eredeti napirendnek megfelelően az adótörvények feletti vitával folytatódott az ülésszak munkája. Békesi László pénzügyminiszter terjesztette be az új adótörvény-javaslatokat: a magánszemélyek jövedelemadójáról, az általános jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról, a vállalkozási nyereségadóról, valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter expozéjában elmondta: az előzetes viták során sok javaslat hangzott el, amelyek alapvetően a gyorsabb gazdasági növekedést és az adóterhek csökkentését szorgalmazták. A gazdaság jelenlegi helyzetében azonban nincs lehetőség ilyen adópolitikára, az 1985-ös gazdaságpolitika megismétlése a katasztrofális örökséget okozó gazdasági voluntarizmus folytatása több mint felelőtlenség, gazdasági öngyilkosság lenne. A pénzügyminiszter nem értett egyet azokkal a javaslatokkal sem, hogy 1990-ben maradjon minden a régiben, ne módosítsák az adótörvényeket. Ebben az esetben ugyanis nem javulna a gazdálkodó szféra helyzete, újabb esztendőt veszítenénk el, ami az ország veszteségeit növelné. (MTI)
1989. november 23., csütörtök 10:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|