|
|
|
|
,,Háztűznézőben,, Esztergomban - Hol lesz az Alkotmánybíróság székháza?
|
1989. november 13., hétfő - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter és munkatársai hétfőn délután ,,háztűznézőben,, jártak Esztergomban, ahol a házigazdák a városi tanács vezetői bemutatták azokat az épületeket, amelyek véleményük szerint alkalmasak lennének az Alkotmánybíróság székházának.
Mint ismeretes, az Országgyűlés októberi ülésszakán elfogadták az Alkotmánybíróság létrehozására hozott törvényjavaslatot és azt, hogy új nemzeti intézményünk székhelye a történelmi tradíciók jegyében Esztergom legyen. A miniszter és kísérete több épületet is megszemlélt. Először a 18. század közepén barokk stílusban épült régi vármegyeházat tekintették meg. A kétszintes patinás épületegyüttes jelenleg középiskolai kollégiumnak ad helyet és alapos felújításra szorul. Egy másik ajánlott épület a szovjet katonai kórház, amely most került vissza a katolikus egyház tulajdonába - s amely egykor érseki papnevelde volt -, de legalább egymilliárd forintra becsülik azt az összeget, amelyből a romjaiban is gyönyörű klasszicista, illetve romantikus stílusú épület helyreállítható lenne. Szóba került még Vitéz János rekonstrukció alatt álló palotája a Várhegyen. Kulcsár Kálmán az MTI tudósítójának elmondotta, hogy a lehetőségekről rövidesen referál a miniszterelnöknek, s hamarosan kiderül, hogy milyen ütemben és mennyi pénzt tud a kormányzat a székház épületének megvételére, újjáépítésére fordítani. Az Alkotmánybíráság alakuló ülését az esztergomi városi tanács dísztermében tartja majd meg. Azután ideiglenes jelleggel Budapesten működik mindaddig, amíg nem teremtik meg az Esztergomba költözés feltételeit. (MTI)
1989. november 13., hétfő 19:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|