|
|
|
|
Ogonyok - az államellenes bűntettekről
|
Kaszab Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Moszka, 1989. május 7. vasárnap (MTI-tud.) - Lehet-e bírálni a kormányt? - Ezt a kérdést teszi fel az Ogonyok e heti számában egy olvasó, aki mellesleg a jogtudományok kandidátusa. A válasz: nem. Az államellenes büncselekmények miatti felelősségrevonásra vonatkozó törvénymódosítás ugyanis a tisztségviselők széles körét mentesíti megbíráltatásuk lehetőségétől. Megfogalmazása oly tágan értelmezhető, hogy bármikor tetszés szerint lehet alkalmazni. A levélíró bírálja a Legfelsőbb Tanács április 9-ikén nyilvánosságra hozott rendeletét, amely - többek között - módosította a büntetőtörvénykönyv vonatkozó fejezetének 11. cikkelyét. Az új megfogalmazás szerint büntetendő az állami szervek és társadalmi szervezetek nyilvános megsértése, diszkreditálása, azaz lejáratása.
A levél irója megállapítja: az állami szervek és társadalmi szervezetek megfogalmazása kiterjeszthető a szervezeti tisztségviselőkre, így eleve mentesíteni lehet őket bármilyen irányú és szándékú bírálattól. Az új törvénytervezet nem csak azt tiltja meg, hogy nyilvánosan bírálják a kormány tevékenységét, hanem azt is, hogy javasolják egyes funkcionáriusok leváltását, hogy sürgessék a tehetségtelen miniszterek távozását, és hogy alkotmányos eszközökkel új kormányt válasszanak. Hozzáteszi: a civilizált országokban a kormány gyakran éles bírálatok tüzébe kerül. Bizalmatlansági indítványt kezdeményezhetnek ellene, és ezt mint a demokrácia sajátos jegyét értékelik. A passzus, amely a szovjethatalom erőszakos megdöntésére irányuló kísérletet büntető korábbi cikkely helyébe lépett, már annak megjelenésétől kezdve éles bírálatokat kapott a sajtóban, a televízióban egyaránt. Bírálói fölvetik, hogy az új megfogalmazás miért nem pontosít: hogy az erőszakos vagy szovjetellenes fellépést kívánják-e büntetni, vagy akár csak egy kritikus hangvételű ujságcikk szerzőjét, esetleg egy szamizdat-kiadvány továbbítóját? A módosítás májusban a népi küldöttek kongresszusa elé kerül elfogadtatásra. - Túlzás nélkül állítható, hogy a glasznoszty további sorsa azon múlik: a népi küldöttek megszavazzák-e ezt a biznyos 11. cikkelyt? - áll az olvasói levélben. +++
1989. május 7., vasárnap 18:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|