|
|
|
|
Románia - új városok (2. rész)
|
A Nagybányán megjelenő Bányavidéki Fáklya arról tájékoztat, hogy Máramaros megyében februárban Ulmeni község egyesült a szomszédos Salsiggal a szisztematizálási terv alapján . A hetilap beszámolója szerint a Szamos menti Ulmeni - az egyesüléssel - több mint tízezer lakosú nagyközséggé lett. A két község összevonása után Ulmeni községközponthoz közigazgatásilag hét falu tartozik: Arduzel, Chelinta, Minau, Somes-Chileac, Tohat, Ticau és Vicea. Az átszervezés érintette a termelőszövetkezeteket is: az eddigi négy közös gazdaságból egy termelőszövetkezet lett. A szisztematizálási tervek új létesítményeket irányoznak elő. Ulmeni polgármestere, Pop Ottilia erről így nyilatkozott: ,,Tervezzük a község további fejlesztését. Újabb két tömbház épül, összesen 65 lakással. Ezen kívül 100 ágyas kórház és 75 fős óvoda is létesül Ulmeniben. A pártfőtitkári útmutatások szellemében mindent megteszünk a község fejlesztéséért, a helyi jellegű gazdasági-társadalmi tervek előirányzatainak példás teljesítéséért,,. A Bányavidéki Fáklya arról is ír, hogy Ulmeniben az urbanizáció jelei már mutatkoznak. A Ceausescu-korszakban 157 tömbházi lakást, 176 emeletes magánlakást, több mint 5000 négyzetméter alapterületű üzlethálózatot építettek ki. Jelenleg tervezik az új községközpont kialakítását. Máramaros megyében Copalnic Manastur községközpontja is alakul, miután a község agráripari központtá fejlődik. Tíz tömbházlakás elkészült és újabb tömbházak épülnek. A községközponthoz 12 falu tartozik. A néptanács véglegesítette a települések helységrendezési terveit, amelyeknek alapján alapján a beépíthető terület 740 hektárról 430 hektárra csökkent. A szisztematizálási törvény előírásainak betartásával megkezdik az elszigetelt, különálló gazdaságok felszámolását. A földalap gazdaságosabb kihasználására akciókat szerveznek, több mint 200 hektár területet bokortalanítanak, megszüntetnek felesleges mezei útakat, hogy minél nagyobb területet kapcsoljanak be a mezőgazdasági termelésbe.+++
1989. május 7., vasárnap 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|