|
|
|
|
Négy magyar a döntőben (2. rész)
|
Délután új helyszínre, a megyei művelődési központ István termébe költözött a mezőny - pontosabban a VK-verseny döntőjébe jutott nyolc sportoló. Vívóversenyeken ritkán fordul elő, hogy négy azonos országbelinek sikerül egymást elkerülni. Most ez történt, így minden mérkőzés magyar-külföldi összecsapást hozott. Először Ittner és Szalay lépett pástra. Az első találatot Ittner vitte be, Szalay még kiegyenlített - de innen kezdve vetélytársa elhúzott, kétség sem fért hozzá, hogy megnyeri a csatát. A második párban az első magyar bajnok, Várkonyi csatázott Eglennel. Várkonyi 6:0-ig úgy érte el a találatokat, ahogy akarta. Ekkor Eglen is ,,talált,, egy tust - de többet aztán nem. Az Uga - Szőcs találkozón az olasz versenyző magához ragadta a kezdeményezést, 3:1-re, 8:7-re is vezetett. Ekkor Szőcs egyenlített, de győzni nem tudott. A negyedik asszóban Horváth már 7:2-re vezetett Coltorti ellen, de utána 7:6 lett az állás. A befejezés Horváthnak sikerült. Az elődöntő első találkozóján megint összekerült Várkonyi és Ittner. A táblán vívott asszóban Várkonyi végig vezetett, úgy nyert Ittner, most viszont a nyugatnémet versenyző végig irányítva szerezte meg a győzelmet. A másik mérkőzésen Horváth gondoskodott arról, hogy legyen magyar döntőse a versenynek. A bronzmeccsen Várkonyi technikásan, szépen vívott, magabiztosan nyert. A fináléban, az Ittner - Horváth találkozón a magyar 6:4-re vezetett, de Ittner egyenlített. Jöttek az együttes találatok, 9:9-nél azonban Horváth idegei voltak jobbak, 10:9-re nyerte az asszót, s ezzel a Korona-Isolyt Kupát. A győztes rövid nyilatkozata: - Nagyon boldog vagyok. Ez volt az első VK-döntőm, s nyertem. A legnehezebb az Ittner elleni asszó volt, egy kis szerencsével ugyan, de sikerült győznöm. - Eredmények: A negyeddöntőben: Ittner - Szalay 8:4 Várkonyi - Eglen 8:1 Uga - Szőcs 10:9 Horváth - Coltorti 9:7 az elődöntő: Ittner - Várkonyi 8:5 Horváth - Uga 8:6 a 3. helyért: Várkonyi - Uga 8:2 a döntőben: Horváth - Ittner 10:9 (folyt.köv.)
1989. május 7., vasárnap 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|