|
|
|
|
Panama (1.rész)
|
Takács Zoltán, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Panamaváros, 1989. május 6. szombat (MTI-tud.) - Vasárnap Panamában államfőt, alelnököket, parlamenti képviselőket választanak és helyhatósági választásokat is kiírtak. A választások előestéjén a panamavárosi utcák ismét nyugodtak voltak. A biztonsági készültség nem volt túlságosan szembetűnő.
A kampányt a törvények értelmében be kellett fejezni, az elektronikus tömegtájékoztatásban péntek éjféltől nem lehetett szó szó belpolitikáról. A szombati lapok még közöltek híreket a választásokkal kapcsolatban, de a gyűlések, a röplapok osztogatása, a politikai hírdetések, beszédek sugárzása már tilos volt. Az épületek falai még tele voltak feliratokkal és a járművek jó része is a jelöltek képeit, vagy pártjuk színeit hordozta. A közép-amerikai országban egymillió 184 ezer szavazó választja meg az új államfőt és két alelnökét, a törvényhozás 67 képviselőjét, és több mint ötszáz helyhatósági küldöttet. Az erőviszonyok meglehetősen kiegyensúlyozottak, bár a közvéleménykutatások a kormánypáarti koalició - a Nemzeti Felszabadítási Koalició (Colina) - előnyére változó hangulatra utalnak. Az ellenzék fő ereje - a polgári ellenzék Demokratikus Szövetsege (Adoc) - április elején, saját felmérései szerint - még kétszeres többségben lett volna, mára viszont már a Colina pár pontos előnyét lehet valószínűsíteni. A változás a kormánypártok sikeres kampányának éppen annyira tudható be, mint az Egyesült Államok fellépésének: az amerikai beavatkozás a panamai belügyekbe olyan szembetűnő volt, hogy a kampány fő kérdésévé a nemzeti szuverenitás ügye lépett elő, háttérbe szorítva a gazdasági problémákat, a magas adósságállományt - ez egy főre vetítve több mint 1600 dollár -, és a politikai berendezkedés hibáit. Az ellenzék diktatúrának minősíti a fennálló rendszert. Szabadságot, igazságot és demokráciát követelt. A közvetlen amerikai agresszió beavatkozás felidézése mindezt másodlagos jelentőségűvé degradálta. - Nincs demokrácia függetlenség nélkül - hangzik a Colina jelszava, amelyet a gazdaság fellendítéséről szóló igéretek egészítenek ki. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap 09:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|