|
|
 |
|
 |
Cegléd 625 éves
|
1989. május 7., vasárnap - Szoboravatással és ünnepi tanácsüléssel emlékeztek meg vasárnap Cegléden a város fennállásának 625. évfordulójáról. A település, amely ősidők óta lakott hely, okleveles iratban elsőként az 1364. május 8-án keltezett Visegrádi Jegyzőkönyvben szerepel, amelyben Nagy Lajos király felmenti a polgárokat és a telepeseket a vám fizetése alól. Cegléd nevéhez történelmünkben számos esemény kötődik, mint például a Dózsa vezette 1514-es parasztháború; a hagyomány szerint Dózsa György Cegléd piacán mondotta el történelmi nevezetességű, a szegény népet harcba szólító beszédét. Cegléd fontos állomása volt az 1848-as szabadságharcnak is, Kossuth Lajos tartott itt nagy hatású, harcra szólító beszédet, amely után ceglédiek százai siettek a szabadság zászlaja alá.
A nevezetes évforduló alkalmából a város legrégebbi és
legértékesebb épületei által határolt hangulatos Eötvös téren
leleplezték a városalapítók szobrát. A kompozíció három alakja: a
mezővárosi jellegre utaló parasztlány, a középkori öltözetű
férfialak mint városatya, valamint a város történelmében szerepet
játszott Klarissza-rend apácája. Lantos Györgyi szobrászművész
alkotását Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a
Pest Megyei Pártbizottság első titkára avatta fel. Az ünnepségen
megjelent Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke és Kárpáti
Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a város országgyűlési
képviselője. A szoboravató után a városháza dísztermében ünnepi
tanácsülést tartottak, ahol Fekete Antal tanácselnök és Kárpáti
Ferenc mondott ünnepi köszöntőt. Itt adták át a Város Díszpolgára
címet a ceglédi születésű Patkós Irma színművésznek. Rajta kívül még
öten - közöttük a helyi gimnázium nevelő testülete - kapták meg a
Cegléd Városáért elismerést.
A jubileumi eseménysorozat alkalmából a Ceglédi Galériában a
város múltját ábrázoló dokumentumfotókból, illetve a Kossuth
Művelődési Központban régi ceglédi képeslapokból nyílt kiállítás. A
vasárnapi ünnepség a református nagytemplomban Lehotka Gábor
orgonahangversenyével zárult.
A jubileum alkalmából hétfőn kerül sor a Török János
Állategészségügyi Szakközépiskola 16 új tantermének átadására,
kedden pedig az eddig ellátatlan kerületnek számító Béke tér és
környéke lakosai számára nyitnak egy új ABC-áruházat. (MTI)
1989. május 7., vasárnap 15:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|