|
|
 |
|
 |
Négy magyar a döntőben (1. rész)
|
1989. május 7. vasárnap (MTI) - Szombaton reggel még 13 ország
121 párbajtőrvívónője kezdte meg a küzdelmeket Székesfehérvárott, a
Korona-Isolyt Kupáért, amely Világ Kupa-viadal. Közülük azonban
vasárnap reggel már csak 48-an folytathatták a pengecsatát a Köfém
sportcsarnokban. Az előcsatározások meglepetést is hoztak: nem
került fel a 32-es táblára a válogatott Zalai Sára. Ugyancsak
kiestek az elmúlt heti Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett
öttusaválogatott tagjai is. A tusázó Temesi Krisztina felkerült
ugyan a táblára - ott azonban hamar búcsúzott. A táblára egyébként
tíz magyar, öt nyugatnémet, négy-négy olasz és svájci, három
francia, két amerikai és egy-egy lengyel, jugoszláv, angol és svéd
vívónő jutott.
Később folytatódtak a meglepetések, Eőri Diána például a svéd
Eglentől kapott ki, s így vetélytársa jutott a fináléba. Horváth
Mariann és Szalay Gyöngyi párharcából az előbbi került ki győztesen,
s biztosította egyenes ágon helyét a nyolc között, viszont a
vigaszágon Szalay is javított. Az ugyancsak válogatott Várkonyi
Marina jól vívott, vezetett a nyugatnémet Ittner ellen, a végén
azonban ,,elaludt,, az MTK-VM versenyzője, s 8:7-re kikapott. De a
reményágról ő is beverekedte magát a legjobbak közé, ahová összesen
négy magyar vívónő jutott.
A legjobb nyolc közé került egyenes ágon: Szőcs Zsuzsa, Horváth
Mariann, Eva Ittner (nyugatnémet), Ninni Eglen (svéd)
vígaszágon: Várkonyi Marina, Szalay Gyöngyi, Elisa Uga és
Annalisa Coltorti (mindkettő olasz). (folyt.köv.)
1989. május 7., vasárnap 13:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|