|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Óbudai Hajógyár ügye
|
![](../img/spacer.gif)
SZER ----------------------- München, 1989. május 7. (Nagy András) Vasárnapi világhíradó A Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyik csoportja megkísérelte, hogy bevilágítson az óbudai sziget és hajógyár ügyét övező tulajdonjogi rejtelmekbe. A főváros népéé a hajógyár, a munkásoké vagy Angyal Ádámé, a párttitkár nagytőkésé az óbudai sziget? - tették fel a kérdést már a rendezvény újsághirdetésében. Semmi sem bizonyítja jobban Angyal Ádám magabiztossgát, mint hogy ilyen invitálás után is eljött. Ahogyan a hír a sajtót már többszörösen bejárta, Angyal vezérigazgató - aki írónikus módon egyszersmind angyalföldi párttitkár is - bejelentette, hogy eladja az Óbudai Hajógyárat és a bevételből próbálja megmenteni a súlyosan eladósodott, csőd szélén álló, egykori Magyar Hajó- és Darugyár más gyáregységeit. Választása azért esett a szigetre, mert az gazdag tőkés szállodaépítkezőket is idecsábíthat. Különben komoly fizetőképes vevőjelölt a mai napig nem bukkant fel. Ami már eddig történt, az is alaposan megrázta a hajógyári munkásokat és alkalmazottakat. Gyűléseken tiltakoztak a nagy múltú gyár kiárúsítása ellen. Követelték az óbudai üzem önállósulását, és magát Angyalt is felszólították, mondjon le "holding" elnöki tisztéről. A baj csak az, hogy az eddig főként szovjet megrendelésre dolgozó hajógyártás valóban válságba került. Angyal Ádám így nemcsak azzal érvelhet, hogy eladási tervei teljes összhangban állnak a jogszabályokkal, de azt is mondja, hogy gazdaságilag ez a kisebbik rossz. A mai jogszabályok állapota az, ami a tegnapi vitadélután résztvevőit a leginkább aggasztotta. Az óbudai eset mutatja, hogyan megy vagy mehet át a korábbi, úgynevezett szocialista tulajdon az új törvények gyümölcseként a vezetői elit magánrendelkezésébe. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|