|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Történelemkutatás - 9/2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A Nyilvánosság Klub a szombati vita megrendezésével tehát a történettudomány elemi létérdekét szolgálta. Amint Hanák Péter már bevezetőben aláhúzta: nagy igazsága van a bibói gondolatnak, mely a közéleti nyilvánosság erejét vagy hiányát szoros összefüggésbe állítja a történelmi önismerettel, a nemzeti múltat a történettudomány és a közvélemény révén a nemzet jövőjével, a demokráciával. Hogy ezekről a problémákról most szabadon folyhat a vita, és hogy eddig hatósági zárlat alá helyezett témákról nyíltan jelenhettek meg könyvek, azt a közvélemény kényszerítette ki. A Nyilvánosság Klub szombati vitájában nagy súlyt kapott, hogy 1956 forradalmát a hatalom még mindig vonakodik elismerni. Nagy Imre és valamennyi 1956-os elítélt rehabilitációja is késlekedik. A felszólalók nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a forradalom vezetőinek ügyét nem lehet elválasztani az egyszerű harcosok ügyétől. Nagy Imrét és társait nem engedjük szembeállítani az elesett vagy kivégzett munkásokkal. Bár szaporodnak a szenzációhajhász kiadványok, melyek közül nem egy alapos bírálatot érdemelne, ez inkább csak a közönség megtévesztésére, a hatalom kedvezőbb színben való feltüntetésére szolgál, a rehabilitáció ügye még mindig bizonytalan jövőbe vész. Az egybegyűlt közönség egyetértett az előadókkal abban, hogy mind Nagy Imrét és 1956 többi vértanúját, mind pedig a korábbi koncepciós perek áldozatait politikai döntéssel kell a kormánynak rehabilitálnia. Ehhez pedig nem kell évekig vizsgálgatni az iratok részleteit. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|