|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész) - Dió 1.
|
Az Országgyűlés harmadik munkanapjának eseményei dióhéjban: A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatallal folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés. A határozathozatalt megelőzően az elnöklő Jakab Róbertné szót adott Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) képviselőnek, aki javasolta, hogy az Országgyűlés emelje fel szavát Tőkés László temesvári lelkész üldöztetése ellen. A plénum közfelkiáltással szolidaritását fejezte ki. Ugyancsak közfelkiáltással elfogadta azt a nyilatkozatot, amely visszautasítja a nyilaskeresztes párt röpiratában foglaltakat. Ezután, visszatérve az eredeti napirendi pontra, a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták. A határozathozatal után a képviselők rátértek a harmadik napirendi pont, az Alkotmánybírságról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Mielőtt azonban Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéját elmondhatta volna, több képviselő kért szót nyilaskeresztes párt röpcédulával kapcsolatban: csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.); Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.). A felvetésekre Horváth István belügyminiszter röviden válaszolt. Ezután - a tárgysorozatnak megfelelően - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztette az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. A vitában szót kért: Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.); Márton János (országos lista); Sasvári József (Komárom m., 8. vk.); Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.); Szentágothai János (országos lista). Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt, majd szavazásra került sor. A képviselők az Alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslatot minősített többséggel, 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadták. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|