|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (6. rész)
|
Befejezésül elmondta, hogy egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglaltakkal, s megfontolásra ajánlotta az Országgyülésnek az Alkotmánybíróság székhelyének Budapesten kívüli felállítását szorgalmazó javaslatot. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ------------ előadója elöljáróban kifejtette: az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az Alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az Alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. E javaslatok közül példaként hármat említett. Az első az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó előzetes vizsgálatokkal függ össze. Mint mondotta: még a tudomány is vitatkozik azon, hogy megadassék-e az Alkotmánybíróság számára az előzetes vizsgálat lehetősége törvényjavaslat, már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és nemzetközi szerződések egészének alkotmányellenességéről. Ez ugyanis paradox helyzetet teremthet: az Alkotmánybíróság a törvény egészéről kimondja, hogy nem ütközik alkotmányba, a törvény elfogadását követően azonban egyes részletei - a változó körülményekből fakadóan - alkotmányellenessé válhatnak. Ennek kiküszöbölésére a bizottság kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg, amely szerint az Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezheti el. A második módosító javaslat az összeférhetetlenség szabályait pontosítja, erősítve az alkotmánybíró függetlenségének garanciáit. Nemcsak azokat a munkaköröket sorolja fel a javaslat tételesen, amelyek összeférhetetlenek e tevékenységgel, hanem egyértelműen megfogalmazza a szankciókat is. A harmadik vitatható pont, hogy az alkotmányellenesség megállapításának időpontjától, avagy a törvény elfogadásának időpontjától veszti-e hatályát az alkotmányellenesnek minősített törvény illetve jogszabály. A bizottság álláspontja az, hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem lehet visszamenőleges hatályú, mert adott esetben kisebb kár származik abból, ha az új jogszabály megalkotásáig fönnmarad az eredeti, ám alkotmányellenesnek minősített jogszabály. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|