|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az
Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter előterjesztésében.
A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az
Alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az
államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi
alapon indokolja. A magyar alkotmányfejlődés történetére utalva
rámutatott, hogy abban évszázadok óta él az alkotmány intézményes
védelmének gondolata, s ez az igény - legalábbis az alkotmány
szövegezésének szintjén - már 1972-ben újra felvetődött. Az
alkotmány akkori módosításával az Elnöki Tanács kapott alkotmányos
felügyeleti hatáskört. Az 1983-as módosítással pedig létrejött az
Alkotmányjogi Tanács, mint az alkotmány védelmének önálló
szervezete. A miniszter megállapította, hogy e megoldások elsősorban
azért nem vezettek eredményre, mert a politikai hatalmi struktúra -
ki nem mondottan - nem kívánatosnak tartotta döntéseinek alkotmányos
ellenőrzését, s ez az ideológiai fenntartás a parlamenti
szuverenitás védelmének álarcában jelent meg.
Az igazságügyminiszter megállapította, hogy Magyarországon ma
nincs olyan politikai hatalom és számottevő politikai erő, amely ne
alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés
intézményrendszerét elfogadva kívánna tevékenykedni. A
törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam
kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része.
Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának
meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem
azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az
elfogadott normák megtartása és megtartatása. Az Alkotmánybíróság
hatáskörének kimunkálásakor figyelembe vették a nyugat-európai
alkotmányfejlődés tapasztalatait is - mondotta a miniszter. A
javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az
állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre
terjeszti ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy
az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése,
alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat
az Alkotmánybírósághoz. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|