|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - csütörtöki események
|
![](../img/spacer.gif)
----------------------------------- München, 1989. október 19. (SZER, A mai nap) - A budapesti Országgyűlés ma délelőtti tanácskozásáról Szőcs Géza számol be: - Az egyik legvitatottabb, legtöbb indulatot kiváltó törvényt, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló javaslatot a hosszas előkészítés és az összecsapások után majdhogynem meglepően simán fogadta el ma reggel 9 óra után az Országgyűlés. 85 százalékos többséggel kimondatott, hogy - szemben az uralkodó párt elképzeléseivel - a pártok munkahelyeken szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai sem országos sem megyei pártszervben nem tölthetnek be tisztséget, a hivatásos állományú rendőrők pedig helyi szinten sem tölthetnek be vezető tisztséget. Ezt követően került sor az alkotmánybíróság törvénytervezetének vitájára. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéja, majd dr. Horváth Jenőnek, az illetékes jogi bizottság szempontjait ismertető előadása leginkább a többségükben jogilag legfeljebb csak átlagosan képzett képviselőknek szóló szakmai felvilágosítás volt. Hogy a sarkalatos törvények közül ez volt-e az, amely a legkevesebb nézetet ütköztette, és amely a legkevésbé kavarta föl az érzelmeket, azt az is bizonyítja, hogy a törvényjavaslat és a módosítások vitájában gyakorlatilag csak egyetlen kérdésben került sor a radikális véleménykülönbség megfogalmazására. Nemes Tamás komáromi képviselő javaslatát elfogadva az Országgyűlés (...) százalékos többséggel úgy döntött, hogy a jövendő alkotmánybíróság székhelye ne Budapest legyen, hanem Esztergom. Az Országgyűlésnek ezt a döntését - amelyért nyílt tapssal is megjutalmazta önmagát - jelképes, Esztergom politikai rehabilitációjára irányuló gesztusnak kell tekinteni, ezen túlmenően pedig olyan lépésnek, amely általában jelzi a magyar történelmi városok politikai, kultúrális felértékelésének szándékát és fontosságát. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|