|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (17. rész)
|
A továbbiakban utalt arra, hogy a pénzügyminiszter még a parlament mostani ülésszakán ismerteti a kormánynak a pártvagyonnal kapcsolatos álláspontját, és tájékoztatást ad intézkedési szándékairól. Kovács László módosító javaslata kapcsán - a képviselő a pártok munkahelyről történő kivonulásának a politikai megállapodástól eltérő ütemét és határidejét indítványozta - Kulcsár Kálmán arra figyelmeztette az Országgyűlést, hogy a megállapodásoktól való indokolatlan eltérés komoly politikai következményekkel járhat. Az illetékes bizottság állásfoglalásával is egyetértve a miniszter ezért ellenezte a javaslatot. Szűcs Gyula a pártok külföldi támogatásának tilalmát szorgalmazta, ám a miniszter szerint a képviselő indítványa kivihetetlen, ugyanakkor a szükséges tiltást a külföldről származó állami támogatás esetén a törvény szövege tartalmazza. Kulcsár Kálmán befejezésül arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy a belügyminiszterrel történt megbeszélés értelmében a Márton János által ismertetett nyilaspárti megnyilatkozást kivizsgálják, s amennyiben ez még az ülésszak ideje alatt eredményre vezet, arról tájékoztatják a képviselőket. Mindehhez mint politikai jelenségekkel foglalkozó kutató hozzáfűzte még: ha a gyülölködés a társadalomban bármilyen irányban elindul, az megállíthatatlan, s ennek veszélyei megfontolandók. Az Országgyűlésnek minősített szavazással kellett volna döntenie a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról. Az alkotmányerejű törvényről azonban csak csütörtökön szavaznak, mivel a határozathozatal idején már sok képviselő hiányzott a teremből. Bár 279-en jelen voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados többséghez, mégis a jelenlévők nagyobb része egyetértett Fodor István (Pest m., 15. vk.) halasztási javaslatával. A Parlament szerdai munkanapja - amelyen Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt - ezzel végetért. Csütörtökön tehát a határozathozatallal, majd az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Országgyűlés munkája. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 19:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|