|
|
|
|
Esztergom Város Tanácsának nyílt levele Németh Miklós és Szűrös Mátyáshoz (OS)
|
1989. október 16., hétfő - Tisztelt Miniszterelnök Úr Tisztelt Elnök Úr Esztergom város nagy örömmel fogadja az ország demokratikus átalakulásáról, az alkotmányosság és intézményrendszere megteremtéséről szóló híreket, s lehetőségeihez mérten igyekszik részt vállalni e jövőt formáló és meghatározó feladatokból. Úgy érezzük, az ezer éves történelmi múlt, az egyetemes magyarságnak az a szellemi öröksége, amelynek Esztergom a letéteményese, erre kötelez is minket. Hiszen itt született meg a magyar állam, a magyar szellemiség, a magyar katolikus egyházszervezet. A város évszázadokon keresztül királyi székhelyként szolgálta az államrendet, s a későbbiekben is az esztergomi hercegprímás intő szava figyelmeztette az uralkodót a törvényesség, az alkotmányos rend betartására. Esztergom történelmi múltja, az 1945 utáni évtizedek diszkriminációs politikája következtében megtépázott tekintélyének visszaállítása mellett több nyugat-európai ország példája is alátámasztja alábbi, tanácstestületi határozatban megfogalmazott kérelmünket, melyet a támogató továbbvitel érdekében önök elé terjesztünk. Esztergom Város Tanácsa a 27(1989) szeptember 28. számú határozatával arra kéri az Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy a létrehozandó alkotmánybíróság székhelye Esztergom városában legyen. A város történelmi múltjából, szellemi hagyományaiból és egyházszékhely szerepéből táplálkozó tekintélye, egyre dinamikusabban fejlődő jelene és térbeli elhelyezkedése biztosítékai lehetnének annak, hogy e nagyon fontos intézmény méltóképpen, történelmi hagyományokra támaszkodva, függetlenségét is demonstrálva végezhesse tevékenységét. A tanácstestület egyben felkérte dr. Nemes Tamás országgyűlési képviselő urat, hogy határozatunknak az Országgyűlés munkájában is adjon hangot. Simon Tibor mb. tanácselnök (OS)
1989. október 16., hétfő 15:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|