|
|
 |
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (2. rész)
|
A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az
önszerveződő választó polgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé
teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi
feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő.
Ezeket az aláírásokat - eltérően az országgyűlési képviselők
jelölésétől - ajánlóíveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök
választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek
tekinthető.
Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35.
életévét, illetve nincs állandó lakóhelye Magyarországon.
Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási
fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve,
hogy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második
választási fordulót akkor kell tartani, ha e két feltétel közül az
egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek
indulhatnak, akik először megkapták az érvényes szavazatoknak
legalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki
a legtöbb szavazatot szerezte meg úgy, hogy a választásra jogosultak
több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz
eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki.
Az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a
köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek szerint
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése
felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más
állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács
hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és
kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges
jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint
ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és
nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke - aláírva - megküldi
számára a törvényeket. Ezt a köztársasági elnök vagy 15 napon belül
aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indoklással az
Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha
Alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az Alkotmánybíróságnak
adja át. Jokörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést - pontosan
meghatározott feltételek esetén - feloszlathatja. A parlamenti
erőviszonyok figyelembe vételével kijelöli a kormányfőt. (folyt.
köv.)
1989. október 9., hétfő 12:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|