|
|
 |
|
 |
- Az Országgyűlés üléséről - 1. folyt.
|
Az is igaz, hogy elítélte Magyarország részvételét a néhai
Prágai Tavasz katonai intervencióval történő felszámolásában, 21
évvel az invázió után, de csak alig néhány héttel azután, hogy az
MSZMP Központi Bizottsága is elhatárolta magát ettől az akciótól,
jótékonyan kifeszítvén a védőhálót a parlament döntéséhez.
Ezek a döntések még nem a független fellépés bizonyítékai.
Viszont a függőség bizonyítéka az összes lényeges, úgynevezett
sarkalatos törvény vitájának és jóváhagyásának elnapolása, az
október 17-ikén kezdődő parlamenti ülésszakra. Erre a sorsra jutott
mindaz, ami vita tárgya volt a három hónapos kerekasztal
tárgyalásokon, az MSZMP és az ellenzék küldöttségei között, ami vita
tárgya volt az MSZMP frakciói között, és vita tárgya ma is. A
választójogi törvény, a köztársasági elnök hatásköre és
megválasztásának módja, az alkotmány módosítása, az
alkotmánybíróság, a pártok pénzügyei, vagy a munkásőrség sorsa.
Pedig a védőháló ezekre a döntésekre is rendelkezésre állt,
hiszen a kerekasztal megállapodásokat az MSZMP küldöttsége is
aláírta, de az óvatos honatyák többsége nem érezte biztosnak ezt a
hálót, nem volt eléggé feszes számukra. A sok tekintetben
kiszámíthatatlan MSZMP kongresszus előtt, amely ugyebár október
6-ikán kezdődik. Azt remélik, hogy október 17-ikén, amikor ismét
összeülnek, már feszes lesz. És amilyen döntésre a védőháló feszes
lesz, azt jóvá fogják hagyni.
De ma már nem lehet biztosra menni. A hatalomtól függő
országgyűlési többség kivárási taktikájával sem. Például megeshet,
hogy az MSZMP kongresszus még tisztázatlanabb helyzetet idéz elő,
mint a jelenlegi. És akkor, az Országgyűlésnek döntéseket kell
hoznia. Esetleg védőháló nélkül. +++
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|