|
|
 |
|
 |
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (2. rész)
|
Cáfolta azt a hírt, hogy néhány jegyzőkönyv eltűnt volna: a
11.007 szavazókör valamennyi jegyzőkönyvét feldolgozták. Mint
elmondta: 78 szavazókörben összesen 512 választópolgár a törvényben
előírt igazolás nélkül voksolt állandó lakóhelyén kívül; öt esetben
a szavazatszámláló bizottság jogellenesen járt el, amikor az
állampolgár kérésére - mivel elrontott szavazólapot dobott az urnába
- újabb szavazólapokat adott át; egy szavazókörben pedig akadt olyan
állampolgár, aki jogosultság nélkül szavazott. Kitért arra is, hogy
a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság megsemmisítette a
szavazás eredményét, jogsértés miatt. Hangsúlyozta, hogy a bizottság
jogszerűen döntött, így ezeket a szavazatokat levonták a végeredmény
összesítésekor. Az ügy azonban másodfokon a megyei bíróságra
tartozik.
Rámutatott: az Országos Választási Bizottság valamennyi esetben
megállapította a törvénysértés tényét és a szabálytalanul leadott
szavazatokat érvénytelenítette. Ez azonban érdemben nem befolyásolta
a szavazás eredményét.
A jogi esetek felsorolásának végén Kara Pál váratlanul
bejelentette: a Hajdú-Bihar Megyei Területi Választási Bizottság
hivatalosan közölte, hogy érvénytelenítette a debreceni 95-ös
szavazókör teljes eredményét, és megtette a feljelentést a megyei
főügyészségen. A hivatalos közléshez a területi bizottság mindössze
annyi kommentárt fűzött: a választási bizottság egy tagjának
feltűnt, hogy sok az olyan érvénytelen szavazatok aránya, amelyeken
az igen-eket nem-re javítgatták, vagy fordítva. Kara Pál szerint a
konzekvenciát csak a későbbiekben lehet levonni, ez azonban olyan
tényező, amely a népszavazás jelenlegi végeredményét számszerűen
módosíthatja.
Az Országos Választási Bizottság titkára végezetül a bizottság
egységes álláspontját ismertette, amikor kijelentette: a jelenlegi
választójogi törvény alapján nem szabad belevágni még egy
népszavazásba, és különösképpen megfontolandó az országgyűlési
képviselők választásának a választójogi törvény alapján való
megrendezése is. (Ismeretes, hogy a Parlament érvényben lévő döntése
szerint január 7-én népszavazásnak kellene lennie a címerről.) Nem
taglalta részletesen azokat a joghézagokat, amelyekre a népszavazás
fényt derített - hiszen négy napon át, a folyamatos tájékoztatás
során ezek konkrétan szóba kerültek -, viszont megjegyezte: az
Országos Választási Bizottságnak, mint közjogi testületnek nem
feladata a jogértelmezés, még kevésbé a jogalkotás. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|