|
|
 |
|
 |
Interjú Tamás Gáspár Miklóssal - 9. folyt.
|
- Na most a román küldöttség, az egyetlen egy szál diplomata,
aki ott ült, akivel szemben bizonyos részvétet éreztem, mert nem
telt el olyan óra, olyan értekezleten, amikor valaki igen keményen
sőt néha agresszívan ne támadta volna a jelenlegi romániai
kormányzatot, amire neki időnként az ismert közhelyeivel válaszolnia
kellett általában a belügyekbe való be nem avatkozás elveit
emlegetve. A román küldöttség teljesen passzív, deffenzív
álláspontot foglalt és foglalhatott is csak el, de időnként mondjuk
az ellentámadásainak durva hangjával tünt ki, de egyébként semmi
mással. Tehát a sarokba szorítottsága és a magánya Romániának
hihetetlenül látványos volt.
- Na most ehhez a sarokba szorításhoz hozzájárultál te is, de a
nyugati küldöttségek is.
- Na most Romániáról nyíltan csak nyugati küldöttségek beszéltek
és szerénységem. Mind a brit, mind az amerikai, mind a kanadai, mind
a francia, mind a nyugatnémet küldöttség felhozott mind konkrét
eseteket Romániában a sajtószabadság, szólásszabadság, lelkiismereti
szabadság elnyomásáról. Felhozták természetesen Doina Cornea esetét,
felhozták a nyugati diplomaták mozgásszabadságának korlátozását,
felhozták a sajtó tudósítóinak és munkatársainak lehetetlen
munkakörülményeit, felhozták a romániai kormányellenes hangok
elnyomásának brutális formáját, sőt a magyar küldöttség, hogy
mondjam hivatalos része is tiltakozott a Magyar Televízió egyik
forgatócsoportjának Romániából való kiutasítása miatt. Úgy, hogy egy
állandó sortűz irányult a Ceausescu kormányzatra és nagy örömmel
kell mondanom, hogy amikor én első beszédemben bár csak futólag
utaltam a romániai állapotokra, kiemelve különösen az erdélyi
magyarság, sajtó és tömegkommunikációs lehetőségeinek teljes
beszűkülését, magyar lapok kitiltását stb. (folyt.)
1989. május 6., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|