Rendszerváltás és az MTI

	Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete (1. rész)
1989. április 24., hétfő - A magyarországi társadalmi és politikai változásokról, a reformfolyamat helyzetéről, a magyar külpolitika fő törekvéseiről beszélt hétfőn Budapesten az MTA Zenetudományi Intézetében tartott nemzetközi sajtóértekezletén Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Ezt a találkozót abból az alkalomból rendezték, hogy Budapesten zajlik a Radikális Párt 35. kongresszusa. A kongresszusra nagy számban hazánkba érkezett külföldi újságírók tájékoztatására elmondta: Magyarországon társadalmi, politikai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe. Az elmúlt 33 évben ilyen lényegi változás először fordul elő, 1956-ot követően ugyanis a politikában csak stílusváltás történt, de a rendszer, a politikai felépítmény érintetlen maradt. Az ebből adódó pangási időszaknak súlyos gazdasági következményei voltak, melyek hatását a mai átalakítási folyamat is megérzi - hangoztatta az államtitkár. A politikai változások lényeges elemének nevezte a társadalmi, politikai és a gazdasági vállalkozás szabadságának a megteremtését, ez jelenti az európaisághoz való felzárkózás lényegét is - mondotta. A pluralizmus érvényesítésének a kezdeti szakaszában vagyunk - folytatta a politikus, aki szerint a társadalom nagy többsége érdekelt az alapvető változásokban. Nehézséget okoz ugyanakkor, hogy a kormányzó párt, az MSZMP összetétele, politikai felfogása, a változásokhoz való viszonya rendkívül heterogén. A párton belül tudati zavar tapasztalható. Újra kell értékelnünk az eddigi eredményeinket, s meg kell válaszolni, hogy a múltban milyen területeken követtünk el súlyos hibákat - fejtette ki Horn Gyula. Elmondta: a különböző független politikai szervezetek nagyon sok értékes gondolattal gazdagítják a társadalmat, és ezzel az egész megújulási folyamatnak lényeges ösztönzést adnak. A gyökeres politikai változások evolúciós folyamatainak időszakában az erőszakkal vagy diktatúrával való fenyegetőzés - bárki részéről is történjen az - egyet jelent a reformellenességgel. Mai helyzetünkben minden olyan törekvés, amely meg akarja hiúsítani a reformokat, ellenforradalmi cselekvés - szögezte le Horn Gyula (folyt. köv.) 1989. április 24., hétfő 16:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete (2. rész)
Szakítani kell a közmegegyezésnek azzal a felfogásával, amely mind ez ideig a különböző érdekek, alternatív felfogások és törekvések elfojtását szolgálta. Jelenlegi helyzetünkből nem lehet úgy kitörni, hogy ne sértsünk bizonyos érdekeket. Meg kell teremteni a pluralizmus intézményes alapjait, gazdasági orientációs váltásra van szükség, az emberi és demokratikus szabadságjogok területén pedig a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni kell az európai hagyományokat. A hazánkban végbemenő demokratizálási, megújulási folyamat nem irányul egyetlen ország vagy nép ellen sem - hangoztatta Horn Gyula, kijelentve, hogy ebben a folyamatban nem sértettünk meg egyetlen két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásunkat sem. Nemzeti és nemzetközi törekvéseink kifejezetten a civilizált világ realitásaiból és kívánalmaiból indulnak ki. Készek vagyunk új nemzetközi kezdeményezésekre, olyanokra, mint a hagyományos fegyverkezetek radikális csökkentése, a NATO és a VSZ viszonyának korszerűsítése, az új gazdasági biztonság megteremtése, vagy a helyi válsággócok problémáinak új módon való kezelése. A szövetségi rendszeren belül végérvényesen elmúlt a monolitikus egység hirdetésének időszaka. Ma a nemzeti sajátosságok a döntőek, az egyes tagállamok nemzeti gyarapodása erősítheti a közös érdekeket - mondta a politikus, majd külön kitért a román-magyar viszony kérdésére. Kifejtette: nem a két nép érdekellentétéről van szó, a feszültség alapvetően a politikák különbözőségében rejlik. A magyar fél szerint a nemzetiségi kérdésekben és az egyéni szabadságjogok érvényesítésében az egyetemes emberi normákat és követelményeket kell figyelembe venni. (folyt. köv.) 1989. április 24., hétfő 16:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete (3. rész)
Távlati célunk a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű felszámolása - lehetőleg még ebben az évezredben - , valamint az, hogy ez a kis ország tömbön kívülivé váljon - mondta Horn Gyula. A magyar álláspont szerint a VSZ-nek nem feladata beavatkozni a tagországok belügyeibe. Tiszteletben tartjuk minden szövetséges ország nemzeti sajátosságait, és ugyanezt igényeljük a szövetségesektől is. Elsősorban konzultációs kapcsolatra - és nem koordinációra - törekszünk a VSZ-en belül. Ha pedig nagy horderejű döntést kíván hozni a szövetségi rendszer, ebben a nemzeti parlamenteknek kell határozniuk. Rendkívül fontos, hogy a szövetségi rendszer ne akadályozza a tagállamok szuverén külpolitikai lépéseit. Napirendre kell tűzni a közös, az egyesített és nemzeti haderő radikális leépítését, illetve a közös és nemzeti haderők átalakítását védelmi jellegűvé. A politikus hangoztatta, hogy a gorbacsovi átépítési politka ösztönzően hat a magyarországi belső átalakulásra. Magyarország szeretné feléleszteni a Nyugattal a hidegháború éveiben megszakadt kapcsolatait, saját válságának a leküzdéséhez külső támogatásra - és nem segélyekre - van szüksége. Magyarország hozzá szeretne járulni az EGK közvetítői és békéltető szerepének az erősítéséhez. A magyar vezetés külpolitikai lépéseiben az össznemzeti jelleg erősítésére törekszik, vagyis állásfoglalásaiban, stratégiája megfogalmazásában támaszkodni kíván az alternatív szervezetek véleményére - mondta Horn Gyula, akinek ezután kérdéseket tettek fel a jelenlévő újságírók. Az MTI munkatársának a kérdésére válaszolva az államtitkár elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy a Radikális Párt Budapestet választotta kongresszusának színhelyéül. A radikálisokon kívül már más európai mozgalmak is jelentkeztek hasonló kéréssel. Budapestnek megvannak az adottságai, hogy egyfajta kongresszusi központ legyen, s ez elősegíti az európai gondolkodásmód jobb megismerését, Magyarország bekapcsolódását az integrációs folyamatokba. Egy másik kérdés kapcsán kifejtette: a szovjet csapatok teljes kivonása nagy mértékben függ attól, hogy a bécsi tárgyalások milyen eredménnyel zárulnak. Horn Gyula szerint akár már 1989-ben vagy 1990 első felében megállapodás születhet Bécsben. Ami a magyar televízió Dubcek-interjúja miatti hivatalos csehszlovák reagálást illeti, az államtitkár azt mondta: nem lenne jó, ha ez a kérdés zavart okozna a két ország jelenleg jó kapcsolatában. (MTI) 1989. április 24., hétfő 16:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »