|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a KNEB (1. rész)
|
1989. június 23., péntek - A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken nyilvános ülést tartott a testület székházában. A KNEB megvitatta két, közelmúltban befejeződött vizsgálat tapasztalatait. Az egyik a megnövekedett létszámú gyermekkorosztályok oktatási feltételeinek alakulását vizsgálja a középfokú oktatási intézményekben. A másik országos jelentőségű vizsgálati program a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének működési tapasztalatait összegezte.
A gazdaság romló teljesítménye, a szociális feszültségek
növekedése következtében különös érdeklődés kísérte a
foglalkoztatáspolitika helyzetét feltáró elemzést. A KNEB-vizsgálat
tapasztalatai ezzel kapcsolatban arra utalnak, hogy a gazdálkodó
szervezetek többsége korábbi pozícióinak megőrzésére, s
munkaerő-ellátottságának ,,konzerválására,, törekszik. Általános
jelenség, hogy a vezetők többsége kerüli a konfliktusokat, amikor a
létszámcsökkentés kényszerével néz szembe. Gondjaikat adminisztratív
intézkedésekkel - így például létszámstoppal - és a ,,természetes,,
létszámcsökkenés alkalmazásával próbálják meg áthidalni. Ez
mindaddig még a tarthatatlanul magas létszámot foglalkoztató
vállalatoknak is sikerült.
A KNEB megállapításai szerint egyes térségenként eltérő
mértékben ugyan, de valamelyest általánosan rosszabbodnak a
foglalkoztatási lehetőségek, az elhelyezkedési esélyek. Erre utal
például a munkaügyi szolgáltató irodák tavalyi ügyfélforgalma, amely
9 százalékkal növekedett. Ezen belül a munkaviszony nélküli állást
keresők száma 20 százalékkal, 130 ezerre nőtt. Az idei tapasztalatok
szerint folytatódik ez a tendencia. A vizsgálatba bevont valamennyi
megyében tapasztalhatóak voltak a pályakezdők sokasodó
elhelyezkedési gondjai. A problémák egyelőre főként azokat
sújtották, akik szakképzettséget nem adó intézményekben végeztek. A
megyei tanácsok vezetése azonban tart attól, hogy a válságos
helyzetű nagyvállalatoknál bekövetkező esetleges gyors
átrendeződések robbanásszerűen növelhetik a foglalkoztatási
feszültségeket. (folyt.köv.)
1989. június 23., péntek 16:06
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a KNEB (2. rész)
|
A helyzetet nehezíti, hogy a vizsgálat során sem az országos
szerveknél, sem a megyei tanácsoknál nem találtak olyan területi,
szakmai, illetve szociális rétegekre irányuló felméréseket,
elmélyültebb elemzéseket, amelyek alapul szolgálhatnának a megoldási
módozatok kimunkálásához.
A számos probléma mellett kedvező változás, hogy hazánkban is
fokozatosan meghonosodnak azok a foglalkoztatáspolitikai eszközök,
amelyeket a fejlett ipari országokban már sikerrel alkalmaztak.
Ezeket sorra véve a KNEB-jelentés elsőként a foglalkoztatási alap
alakulását értékeli. Az alap tavalyi, 1.2 milliárd forintos
előirányzatát teljes mértékben felhasználták, illetve lekötötték. A
rendelkezésre bocsátott pénzt a legsúlyosabb foglalkoztatási
helyzetben lévő megyékben, illetve térségekben használták fel. A
támogatást döntő részben - 76 százalékban - munkahelyteremtő
beruházásokra fordították.
Jelentősen segítette a feszültségek csökkentését a munkaügyi
szolgáltató irodák és a tanácsi közvetítőhelyek tevékenysége.
Ügyfélforgalmuk jelentős növekedése arra utalt, hogy felértékelődött
a munkaerőpiaci szolgáltatás. Növekszik azok száma, akik nem állnak
munkaviszonyban, s fokozottan rászorulnak e szolgáltatásra. Az
irodák tevékenységét megnehezíti, hogy egy-egy alkalmazottjuk
jelenleg évente 800 ügyféllel foglalkozik, ami jóval meghaladja a
fejlett munkaerőpiaci szolgáltatással rendelkező országok átlagát.
Kedvezőtlenül hat a szolgáltatások színvonalára az alkalmazottak
hiányos szakmai felkészültsége is, amit ügyszeretetük, gyakorlatuk
is csak részben pótolhat.
Tavaly mintegy félezer kérelmet nyújtottak be országszerte arra
az első ízben meghirdetett pályázatra, amely a
foglalkoztatáspolitikai célú munkahelyek létrehozását támogatta.
Kedvezőtlen jelenség, hogy a pályázók jelentős része a már
folyamatban lévő, vagy elhatározott fejlesztéseihez kérte a
támogatást, lényegében forrásaik kiegészítéseként. A vállalati célok
érvényesítése gyakran háttérbe szorította a szabad munkaerő
foglalkoztatását. Mindezeknek az anomáliáknak a kiszűrésére az
erősen centralizált elbírálás - a szükséges információk hiányában
nem vállalkozhatott -, s a pályázati pénzek felhasználását, illetve
az eredményeket sem ellenőrizték a helyszínen. (folyt.köv.)
1989. június 23., péntek 16:10
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a KNEB (3. rész)
|
Mind szélesebb körben ismertté válik és terjed az 1983 óta
alkalmazott átképzési támogatás. Az elmúlt két évben a támogatás
összege csaknem kétszeresére, 80 millió forintra nőtt, de jóval
elmaradt az előirányzott 150 milliótól. Az elmúlt esztendőben 14.878
dolgozó átképzéséhez adtak támogatást. A vizsgálat szerint a pénz
felhasználásának célszerűsége és hatékonysága azonban alacsony fokú.
A várakozásoktól eltérően ugyanis gyakran nem a struktúraváltás
következtében felszabadult munkaerőt képezik át, hanem jórészt a
korábban vállalati költségre alapozott betanításokat fedezik ebből a
pénzből. Ezt annál is inkább megtehetik, mert a vizsgált tanácsi és
gazdálkodó szervek nagy része nem teremtette meg a támogatások
rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzési, nyilvántartási
feltételeit.
A megyék folyamatosan szervezik a szakképzetlen, nehezen
foglalkoztatható munkavállalók átmeneti foglalkoztatását. Tavaly 120
millió forint támogatással mintegy négyezer embert foglalkoztattak
az úgynevezett közhasznú munkában. A tapasztalatok szerint - erre
utal a résztvevők magas aránya is - a feltételezettel ellentétben
nem tekinthető átmenetinek azoknak az elhelyezkedési problémája,
akik erre a munkára vállalkoznak. Egyes rétegeknél ez a
munkavállalási forma kedvezőbb a munkanélküli segélynél, mert
folyamatosan biztosítja a minimális bért.
A vizsgált időszakban a gazdálkodó szervezetek széles körben
éltek a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazás
lehetőségével is. Március végéig csaknem négyezer embert
nyugdíjaztak vállalati költségre, többségükben fizikai dolgozókat.
Mérsékelt hatású volt az elmúlt év közepétől fokozatosan
bevezetett újrakezdési kölcsön. A jogosultak nagy része ugyanis nem
rendelkezett megfelelő vállalkozókészséggel, illetve tőkével. Azokat
pedig, akik érdeklődtek a vállalkozás iránt, a feltételek zárták ki
e lehetőségből. Tavaly 508 igényt támogattak, míg az érdeklődés
ennek mintegy háromszorosa volt. Kedvező hatást gyakorolt a rendelet
márciusi módosítása, ami után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az
újrakezdési kölcsön iránt.
Ami a munkanélküli segélyt illeti, a KNEB tapasztalatai szerint
már az eltelt rövid idő is bizonyította: bevezetése indokolt volt. A
segélyt április végéig 3204-en vették igénybe. A jelentkezők száma
azonban ennek akár az ötszörösét is elérheti, s a gyors
elhelyezkedésben bízva sokan nem is akarják magukat munkanélküliként
regisztráltatni. Eddig a segélyben részesülők ötödének sikerült
munkát találnia. (folyt.köv.)
1989. június 23., péntek 16:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a KNEB (4. rész)
|
A vizsgálat tapasztalatait a KNEB előreláthatólag szeptemberben
a Minisztertanács elé terjeszti, egyben számos javaslatot is tesz a
kormánynak, miként csökkenthetné a foglalkoztatásban kialakult
feszültségeket. Javaslataik között szerepel, hogy a készülő
kormányprogram nyújtson elvi iránymutatást a társadalmi konfliktusok
kezeléséhez szükséges eszközök alkalmazására. Javasolják továbbá az
elemző és a tervező munka színvonalának javítását az állami
irányításban. Ajánlják egy komplex program kidolgozását a
demográfiai hullám okozta problémák kezelésére, s kérik, hogy a
költségvetési reformhoz kapcsolódva tisztázzák a tanácsok hosszú
távú foglalkoztatáspolitikai feladatait. (MTI)
1989. június 23., péntek 16:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|