Rendszerváltás és az MTI

	Francia fegyverkezés ... (2. rész)
Csak kemény vitákban lehet majd eldönteni, hogy a nagyszabású programok közül melyik szoruljon háttérbe. A hadiflotta hat új, nukleáris rakéták indítására alkalmas tengeralattjárót rendelt, amelyek közül az elsőnek a 90-es évek közepén kellene hadrendbe állnia. A program költségvetése 80 milliárd frank, máris 20 százalékkal magasabb az eredetileg tervezettnél. A 40 darab szárazföldi telepítésű, 350 km hatótávolságú Hades nukleáris rakéta költsége 115 milliárd frank. Ezekkel a rövidebb hatótávolságú Pluton rakétákat kívánják felváltani. A katonai szakértők jelentős része évek óta érvel amellett, hogy Franciaországnak valójában nincs szüksége egyszerre szárazföldi, tengeri és légi atomrakétákra, de Michel Rocard katonai tanácsadói szerint a nukleáris triász elvét nem szabad feladni. A hadsereg tervei szerint 1996-ban állítanák hadrendbe a Charles de Gaulle nevű atommeghajtású repülőgéphordozót, amelynek építési költsége 14 milliárd frankot tesz ki. A kormány ezzel tíz évre előre megválthatja az admirálisok jóindulatát. A hadsereg nem kevesebb, mint 1400 darab Leclerc harckocsit szeretne vásárolni, de ez a terve máris késésben van, és a költségek itt is nagyobbak, mint amire eredetileg számítottak. A költségvetési terhek csökkentését célzó tábor ezekre a harckocsikra zúdítja az össztüzet. Ám felvetődik az a probléma, hogy a tankokat a Groupement Industriel des Armaments Terrestres cég szállítaná, amelynek 17 ezer dolgozója olyan választókörzetek lakója, ahonnan a Szocialista Párt szavazatainak jelentős részét meríti. Michel Rocard miniszterelnök egyenesen katasztrofálisan drágának nevezte a 330 darab Rafael típusú harci repülőgépet. Ezek megvásárlását a költségvetés 120 milliárd frankja bánja, de a rosszmájuak szerint legfeljebb arra jók, hogy a megrendelések hiánya miatt már csőd közeli helyzetbe került Dassault céget megmentse. A harci gépek gyártási programjának eltörlése kedvére lenne ugyan a haditengerészetnek, mert azokkal szemben inkább az amerikai F-18-as vadászgépek repülőgéphordozóra kifejlesztett változatának beszerzését támogatják, de Franciaország diplomáciai tőkét szeretne kovácsolni abból, hogy saját típust fejleszt ki - nem is beszélve arról, hogy a Dassault reményeinek meghiúsítása súlyos belpolitikai következményekkel járna. Az érvek és ellenérvek, érdekek és ellenérdekek összütközéséből külömösebb merészség nélkül megjósolható, hogy a katonák és a kincstár kötélhúzása könnyen állandósulhat legalábbis a kilencvenes évek első felében. +++ 1989. május 5., péntek 12:56
Vissza » Folytatásokkal »