|
|
 |
|
 |
Leszerelés
|
Leszerelés BBC
---------- London, 1989. május 4.
Leírva: 1989. május 5.
Panoráma
Leszerelés; köszönjük abból nem kérünk - írja a Spectator
politikai és kulturális hetilap külpolitikai szakértője.
- Négy hónappal hivatalba lépése után George Bush végre a tettek
mezejére is rálépett. No de a világ ügyeiben való tevékenykedés
veszélyekkel járhat. Annak idején ugyan ennyi idő leforgása alatt
John F. Kennedy kormánya már jó sok mindent tett, általában
katasztrófális következményekkel. Például beküldte a Disznó-öbölbe
azt a kubai menekültekből álló egységet, amely a légierő fedezete
nélkül próbált Fidel Castro csapatai ellen tevékenykedni, Castro
katonái fasírozottat csináltak belőlük.
Júniusban Kennedy már Hruscsovval tárgyalt Bécsben. A szovjet
vezér felmérte a fellengzős eszméktől duzzadó fiatalembert, és
azonnal megpróbálta bekebelezni Berlint. Egy évvel később Hruscsov
már az atomegyensúly drasztikus megváltoztatásáig merészkedett a
kubai rakéták telepítésével. Persze, hogy azok nehéz idők voltak, de
szögezzük le, hogy Kennedynek és garnitúrájának a külpolitikai
húzásai oda vezettek, hogy elnöksége első másfél évében nem egyszer,
hanem kétszer is közelsodródott a világ az atomháborúhoz. Ezért
olyan észbontó, amit A. F. Leszindzse(?) a Kennedy különleges
tanácsadójaként működött történész, vagyis a fenntebb ecsetelt
helyzetért felelős egyik személy a Wall Street Jounaleben ír:
(folyt.)
1989. május 4., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Leszrelés - 1. folyt.
|
- A Bush-kormány úgymond külpolitikai kontárjait Gorbacsovval
szembeni óvatosságukért kórholva Kissinger kinyilatkoztatja: nagy
történelmi fordulópontnál állunk, csak gondoljunk bele, hogy Kennedy
hogy kihasználta volna egy ilyen alkalmat. Hát gondoljunk bele és
borzadjunk el.
De Kissingerrel nagyon sokan egyet értenek az Egyesült
Államokban, például a közvélemény elitje, s ezen belül a
tömegtájékoztatás, amely szünet nélkül ostorozza az elnököt azért,
hogy a közvélemény szívéért folyó harcban állandóan alul marad
Gorbacsovval szemben. A helyzet már odáig fajult, hogy az amerikai
újságírók nagyobb bizalommal vannak egy ellenséges birodalom
diktátora, mint saját választott elnökük iránt. Hiszen amikor
áprilisban Grúziában gyilkos gázzal megmérgeztek, illetőleg
rohamásóval agyonvertek vagy 20 tüntetőt az amerikai
tömegtájékoztatás alig vett erről tudomást.
Mikor Gorbacsov azzal zsarolta a NATO-t, hogy kihajítja az
ablakon a közép hatótávolságú atomrakéták felszámolásáról szóló
egyezményt, az amerikai vezércikkek megértéssel kezelték a szovjet
vezér álláspontját, de mikor a Fehér Ház ezért legengszerezte
Gorbacsovot az amerikai sajtó egy emberként háborodott fel.
A bírálatok sokasága lassan legyalulta George Bush
ellenállóképességét, hiszen ő is szereti, ha szeretik. Úgyhogy az e
héten zajlott NATO-csúcsértekezleten Bush beszállt a
propagandaháborúba. Az Európában állomásozó amerikai harci egységek
egy ötödének a visszavonását javasolta.
Önmagában véve ez az indítvány nem ésszerűtlen, hiszen
feltételként nagyarányú szovjet visszavonulást szab meg 1992-ig, s
ha mindkét fél végrehajtaná a csapatkivonást, az Nyugat-Európa felöl
elhárítaná a háború veszélyét. (folyt.)
1989. május 4., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Leszerelés - 2. folyt.
|
Most majd elválik, hogy a leszerelés felé való hagyat-homlok
törtetést egyáltalán lehet-e racionálisan szabályozni. Lehet, hogy
végül Gorbacsov javaslata kerekedik felül, amelynek értelmében a
kölcsönös csapatkivonást 1996-97-ig is el lehetne húzni, és ami még
ennél sokkal rosszabb: esetleg lehetővé teszi az oroszok számára,
hogy a visszavont tank- és tüzérségi egységeket ne számolják fel
végképp, hanem a Szovjetunión belül újratelepítsék.
Hogy ez miért életveszélyes, az nyilvánvaló. Az oroszok bármikor
visszaküldhetik egységeiket Közép-Európába. Az amerikaiak viszont
ezt nem tehetik, sőt ahogy a washingtoni politika most kinéz, még az
is lehet, hogy ha az oroszok titokban és apránként újratelepítenének
egységeket, az amerikai kormány nem merne tiltakozni.
A hagyományos haderő leszerelésének elhúzódása még egy veszélyt
rejt magában. Lehetséges, hogy a politikai nyomásnak engedve a NATO
még az előtt elkezdi az atomfegyverek felszámolását, hogy a
hagyományos haderő leszerelése döntő fázisba érkezik.
A rövid hatótávolságú atomrakétáknak márpedig nemcsak harctéri,
hanem szimbólikus funkciója is van. Ezek jelképezik elméletben a
Szovjetunió elleni amerikai atomtámadás első fokozatát, vagyis
elrettentő erőkként szerepelnek. Erre az elrettentő erőre most még
sokkal égetőbb szükség van, mint Gorbacsov hatalomra kerülésekor. Az
utóbbi négy év alatt ugyanis az amerikai honvédelmi költségvetés
reálértéke 11,4 százalékkal csökkent. Szakértői becslések szerint
ugyanezen idő alatt a szovjet katonai költségvetés 12 százalékkal
növekedett, s most Gorbacsov beismerte, hogy ez a költségvetés
négyszerte akkora, mint amit eddig hivatalosan közöltek.
A szovjet fejlesztés 1988-ban sem állt le. A rakétákra,
tengeralattjárókra és hadihajókra fordított költségek növekedtek a
leggyorsabban. Megkezdték egy óriási repülőgép anyahajó építését. A
szovjet katonai kiadások a bruttó nemzeti jövedelem mintegy 16
százalékát teszik ki, s ebben nincs is belekalkulálva a polgári
védelem, az űrprogram, a KGB katonai egységeinek költsége. (folyt.)
1989. május 4., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Leszerelés - 3. folyt.
|
Az amerikai honvédelmi költségvetés viszont 1990-ben a bruttó
nemzeti jövedelem 5,5 százalékát teszi majd ki.
A NATO számára a legnagyobb veszélyt egy Észak-Európában
bonyolított orosz tanktámadás jelentené. Bernard Rogers tábornok a
NATO erők volt főparancsnoka szerint az Észak Atlanti Szövetség
legfeljebb 10 napig tudná tartani magát.
Az oroszok új kerámia borított fejlesztettek ki a legújabb
tankokon, és ezeket izraeli mintára külső robbanó szerkezetekkel is
ellátták. Ez a két tényező Filipp Habe(?) a Pentagon tanácsadója és
a tankháború nemzetközi szakértője szerint mintegy megsemmisíti a
NATO tankelhárító kapacitásából az utóbbi évtizedben tett
beruházásokat.
A most fejlesztés alatt álló tankelhárító NATO-fegyverek pedig a
90-es évek közepéig nem lesznek üzemképeseke.
Egyelőre tehát a NATO csak tankjaira hagyatkozhat a szovjet
tankok ellen. Ezekből a NATO-nak 6 ezer 500 darabja van
Közép-Európában, még a Varsói Szerződésnek 17 ezer, nem beszélve a
Nyugat-Oroszországban állomásozó további 10 ezer tankról.
A keleti tömb közép-európai tankjai mind a legkorszerűbb
fajtából valók és ez a döntő. Kompozit anyag borítás nélküli
tankokkal ma már nem megyünk semmire - közölte egy angol szakértő.
Így az elavult szovjet T-55-ös kivonásának Magyarországról - amit az
oroszok olyan nagy hűhóval bonyolítottak el áprilisban -
tulajdonképpen nincs is olyan nagy jelentősége. Ha pedig ezek
helyébe a legmodernebb tankokat hozzák, azzal a veszély növekedik,
és ezt az eshetőséget nem lehet kizárni, hiszen a Szovjetunió évente
3 ezer 400 új tankot gyárt, ehhez képest a következő két évben 10
ezer régi tank felszámolása, amit Gorbacsov ígért nem sokat számít.
(folyt.)
1989. május 4., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Leszerelés - 4. folyt.
|
Nem arról van szó, hogy holnapután szovjet támadástól kellene
tartani Nyugat-Európában, hanem arról, hogyha a Szovjetunió valaha
is egyértelmű hadifölénybe kerül, Nyugat-Európa megszállása nélkül,
akkor mi lesz.
Gorbacsov személye nem biztosíték a jövőre. Az világos, hogy a
bolsevik párt nem térhet vissza a messianisztikus kommunista
imperializmushoz. Az ehhez szükséges hit immár halott. De nem
szerezhet legitimitást a peresztrojkának nevezett félig átgondolt,
összefüggéstelen intézkedések halmazából sem.
A párt talán valahogy átvészeli a következő időszakot, vagy
pedig beadja a derekát valamiféle nagy orosz katonai fasizmusnak.
Senki sem tudja, hogy mondjuk 6 év múlva hogyan fog festeni a
Szovjetunió, de azt tudjuk, hogy a nagy hadsereggel rendelkező,
forrongásban levő, hanyatló gyarmatbirodalmak rendkívül veszélyesek.
+++
1989. május 4., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sasvári István vagyok a Szabad Demokraták Szövetségi pécsi csoport szervezője és ügyvivője. Kérem a Szabad Európa Rádiót, hogy ha lehetősége van rá, olvassanak be egy közleményt, esetleg a Világhiradó adásába, vagy pedig más adásban, a Gondolatforgató, vagy a Hallgatók Fórumában. 'Felhívjuk Pécs város, valamint Baranya megye és az ország lakosságát, hogy 89.május 7-én vasárnap délelőtt 10 órakor Ófaluban a pécsi Szabad Demokraták Szövetsége a többi független szervezetekkel demonstrációt tart, táblákkal, transzparensekkel felszerelve. Kérjük minnél többen jöjjenek el, támogassanak bennünket."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|