|
|
|
|
Összeomlóban a kötvénypiac? (2.rész)
|
Hozzáteszi: hibát követtek el, amikor nagyon kevés kötvényformát dolgoztak ki. Mert a nyolcvanas évtized elején a nyugat-európai tapasztalatok már megmutatták, hogy a fix kamatozású értékpapírokat kiszorítják a lebegő kamatozásúak. Vagyis az olyanok, amelyeknél nem mondják meg előre, mennyi kamatot fizetnek, hanem például azt közlik: a kamat annyi, amennyi a londoni bankok egymás között alkalmazott kamatlába, plusz fél százalék. Így aztán ha a gazdaság egészében felfelé mennek a kamatok, akkor emelkednek az értékpapírok kamatai is. alc. A fix kamat hátránya Bár a nagyar bankok is kísérleteztek nem fix kamatozású kötvények kibocsátásával - például olyannal, amelynél a kamat a kibocsátó vállalat nyereségétől függ, s így lépést tart az inflációval -, azoknak azonban nem volt keletjük. A vásárlók pontosan akarták tudni, mikor, mennyi pénzt fognak kapni. Így a kötvények túlnyomó többsége ma is fix kamatozású, s a hosszú lejárat miatt a kamat mértéke jócskán elmarad az inflációétól. Nem tagadja ezt Járai Zsigmond sem, de elmesél egy történetet: - Whitehead volt amerikai külügyminiszter-helyettes, ki előtte hosszú időn át a New York-i tőzsde elnöke volt, Magyarországon jártában felkereste a mi kis tőzsdénket. Elpanaszoltam neki, milyen szörnyű, hogy esnek az árak, a beruházók veszítenek, elfordulnak tőlünk, holott tőkepiacot csak nagyon nagy számú kis befektetőre lehet építeni. Whitehead azt felelte: nem kell emiatt panaszkodni. Egyrészt a beruházók így tanulják meg, hogy ez egy kemény piac. Másrészt ugyannnyian nyernek ezen a piacon, mint amennyien veszítenek. Hiszen amit egyesek olcsón eladnak, azt mások megveszik - olcsón. Engem meggyőzött ez a történet. Valóban, aki ma kilencezerért jut hozzá a tízezer forint névértékű kötvényhez, az a lejárati idő után - általában egy-két éven belül - visszakapja a tőke egészét, tehát a tízezret, és felveheti a 11 százalékos kamatot is. Tehát 9000 forintos befektetés után egy év alatt 2100 forint nyereséghez juthat. Húsz százalék körüli hozam pedig az infláció mai mértéke mellett se kevés. Ugyan, hol lehet többet elérni? (folyt.)
1989. május 3., szerda 12:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP május 27-i Nagyválasztmányról egy oldal
MTV2 nézői telefon:
"- 331-740, Huszár Tamás: Nézem ezt a sörözővel kapcsolatos riportot és nem győzök csodálkozni. Valamelyik nap voltam ebbe a csehóba és ott egy árva darab abroszt nem láttam, most nagyon ki vannak glancolva. Ez egyszerűen hihetetlen ez az intézményesített porhintés, ami megy, egyrészt a sörárpa, másrészt az Önök adásába. Kb. most telefonálok hatodszor, soha egyetlenegy észrevételemre nem válaszoltak. Bár legutóbb a május 1-i alternativ közvetítést kifogásoltam, úgy áttételesen valamit szóltak. A dolog lényege, hogy mondjuk a magunkét, a kutya ugat, a karaván és a Magyar Televízió halad. További lelkiismeretes munkát kívánok."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|