Rendszerváltás és az MTI

	Az ausztriai felsőőri akadémia-napok
(Juhász László) München, 1989. május 2. (SZER, Késő esti mai nap) Munkatársunk Juhász László az ausztriai Felsőőrből beszámol az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem eseményeiről. - Itt Juhász László Felsőrről az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem színhelyéről, ahol Balogh Júlia rögtönzött, de kiváló összefoglalóját hallhattuk Erdélyről, míg András Károly müncheni tudományos kutató a felvidéki, Skultéthy Csaba ugyancsak müncheni publicista a kárpátaljai, Sajti Enikő a szegedi egyetem docense pedig a délvidéki kisebbségi helyzetről beszélt. Balogh Júlia előadása az akadémiai napok vasárnapi témájához kapcsolódott, ami a Mi a magyar? -kérdésre esett választ. Ezt a kérdést akkor szokták felvetni amikor nemzet nehéz helyzetben van . A magyar politika - hosszú hallgatását megtörve - csak a pártfőtitkár távozása után mert ezen a területen előrelépni. Az anyanemzet felelősségének deklarálása Szűrös Mátyás nevéhez fűződik. Rajta kívül az aktív politikusok közül csak Pozsgay Imre tudott azonosulni a határon túli magyarsággal. Balogh Júlia az erdélyi menekültkérdésre is kitért, mint mondotta napi átlagban 20-25 erdélyi magyar lép át illegálisan a magyar határt. Az előadó kiemelte a Szabad Európa Rádió hasznos tevékenységét az erdélyi magyarság támogatásában. A felvidéki helyzetet ismertető András Károly szerint a kisebbségi kérdés vizsgálatánál egyaránt tekintettel kell lenni a geopolitikai és a belpolitikai viszonyokra. Csehszlovákia vonatkozásában figyelemmel kell lenni arra, hogy ez az ország Lengyel-, és Magyarország között fekszik, hogy 1968 emléke elevenen él, és hogy a szovjet kisebbségi gondok megingatták azt a korábbi tételt, amely szerint egy új csehszlovák nemzet van kialakulóban, és ebbe bele kell,olvadnia a kisebbségeknek. A szlovákokat aggasztja, hogy Husak napjai meg vannak számlálva, mert tudják, hogy utána csökken a befolyásuk. Magyarországi reformhírek is izgatják a szlovákokat. A felvidéki magyarság soraiban ugyanakkor megerősödött a nyíltabb őszintébb hang: ismét mernek kérni. Skultéthy Csaba rámutatott felszólalásában, hogy - bár Kárpátalját Kijevből irányítják, és ott még ma is a brezsnyevi korszak vezetői uralkodnak - Ungvár közelebb van Budapesthez, mint Moszkvához és a hazai kibontakozás erősítette az ottani magyarságot. Ők úgy érzik, hogy semmi más nem választja el őket az anyaországtól, mint egy vonal a térképen. Sajti Enikő színvonalas elemzést adott nem csak a délvidéki magyarság helyzetéről, de a jelenlegi jugoszláv válság okairól is. Mint mondotta, ahol kevesebb a magyar, ott nagyobb a többség toleranciája - ezért kedvezőbb a szlovéniai és a horvátországi magyarság helyzete, mint a vajdaságiaké. A koszovói gondok sokkolták a társadalmat, és megerősítetek a szerb nacionalizmust. Félő, hogy az albánellenes hangulat általános kisebbségellenes hangulatba csap mondotta a délvidéki helyzet kitűnő szakértője Sajti Enikő. A délutáni előadók közül Ámos László, a New York-i Emberjogi alapítvány vezetője a nyugati magyarság felelősségéről, Szépfalusi István pécsi evangélikus lelkész pedig a magyar nyelvterületről való elvándorlásról beszélt. Itt Juhász Lászlót hallották - Felsőőrről. +++ 1989. május 2., kedd
Vissza »